Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

lői látogatások, helyszíni látogatások). Az osztálynak számtalan lehetősége van, hogy e kérdésben sokoldalúan segítse e réteg felemelkedését. Egyes osztályok, csoportok „c i g á n y" megjelölése semmi esetre sem rosszértelmü, önként jött létre, mert a tanulók többsége cigány. Pl. Alsószentmárton, Gilvánfa, Komló Kossuth-akna. Az osztálynak ilyen csoportok kialakításával nem az a célja, hogy elválasszák a cigány tanulókat a nem cigány tanulóktól. Ezek ösztönösen jönnek létre, átmeneti jelleggel, amely vonatkozik alsó tagozatos csoportokra, valamint napközis csoportokra. Kizárólag az intenzívebb foglalkoztatás alapján, felzárkóztató jellegű. Ilyen ideiglenes csoport Mágocson, Hetvehelyen, Sásdon van. De külön nem szerveznek. Alsószentmártonban és Gilvánfán - mivel a lakosok többsége cigány, a napközibe és óvodába járók is cigánygyerekek. Most már mindenütt bevezetjük - a lehetőségek szerint - az egyéves előkészítőt. Ez mindennapos, de a 3 éves óvodai képzést nem pótolja. Óvodában is egyre nő a számuk, ezt különben az óvodai felügyelő rendszeresen vizsgálja, sőt azokat a módozatokat is, amelyek a leghatékonyabbak. A cigány-diákotthonnal Zala megyében találkozunk. (Csapi). Nem szerencsés külön diákotthont szervezni, sokkal hatékonyabb, hogy a meglévő diákotthonban minél nagyobb számban biztosítsanak a cigány tanulók számára helyet. 1976. szeptemberében megnyílt a siklósi általános iskolai diákotthon. Mivel a járásban a legtöbb a cigány valamennyi járás közül, ezért nagyobb keretszámot lehet biztosítani a cigány tanulók részére. Ibafa. Almamellék általános iskolai diákotthonának 50%-a cigány tanuló. A járások is arra törekednek, hogy biztosítsák a cigány intézmények nevelői ellátottságát. Jelenleg célprémium van kidolgozás alatt, a tanév végére elkészül. Ennek lényege, hogy a feltétel több összetevőből áll: bukásmentesség, mulasztásmentesség stb. Adminisztratív eszközökkel nem lehet biztosítani eredményesebben, hogy ide nevelőt kapjanak, itt kizárólag a meggyőződés és az ügy iránti buzgalom jelent előrelépést. Ez a helyzet Alsószentmártonban, Egyházasharasztiban, Gilvánfán, Versenden. Előfordult olyan, hogy egy év alatt három nevelő-változás történt ugyanabban az osztály csoportban. Szerencsés Rudolfné kérdése, van-e törvényes lehetősége annak, hogy kötelezhetjük a cigány tanulókat az óvodába járásra? Rittner Hajnalka: 1980-ra készül egy rendelet, amely a tankötelezettség kezdetét 5 éves korra szállítja le, amelyből egy év előkészítő. Szerencsés Rudolfné: 12-13 éves leány gyerekek elmaradoznak az iskolából, amelynek oka a náluk szokványos nemi kapcsolat létesítése. Országos intézkedésre van szükség, ill. a felvilágosítás olyan fokára, amely megvilágítja ennek hátrányos oldalait. Ha valamelyik kislány teherbe esett, nyilván a felmentés természetes, de rossz példát mutat. A cigány-pótlékkal kapcsolatban, tudomása szerint eltörölték a cigány pótlékot, alapbéresítették. Kérdése, hogy az újonnan beállított nevelők kaphatnak-e cigány-pótlékot, vagy nem. Rittner Hajnalka: A cigánypótlék van, ezt az 1962-es törvényerejű rendelet biztosítja. Dr. K o n k o 1 y Thege Aladár: Az eü. nevelés és felvilágosítás szükségességéről beszélt. Hangsúlyozza, hogy a családi életre nevelés különösen a cigányok esetében indokolt, (gondol a családtervezésre) de az állampolgári nevelés sem elhanyagolható. Rittner Hajnalka: A családi életre nevelés bevonult az iskolába, az iskolák 50%-ában kísérletképpen vezették be. A családi életre nevelésen belül a szekszuálprobléma is téma. Az őszinte meggyőző beszéd sokat segít. A felnőttoktatásnak is nagy szerepe van. Dr. F e r e n c z Zoltán: Beszél a hadkötelezettségről, hogy pont azok a rétegek maradnak