Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

4/b A Baranya megyei cigánykérdéssel foglalkozó társadalmi bizottság jelentése I. A bizottság tevékenysége A megyei tanács 1962. október 9-i határozata alapján alakult meg a cigánykérdéssel foglalkozó társadalmi bizottság. A bizottság először 1961. október 21-én tartott ülést, amelyre meghívta azokat a szakértőket, akik érdekeltek a kérdés megoldásában. Az ülésen résztvettek a tömegszervezetek képviselői (KISZ, Szakszervezet, Nőtanács, TIT), valamint a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai, a Pécs városi cigánykérdéssel foglalkozó bizottság elnöke. Ez az ülés hagyta jóvá a bizottság munkaprogramját, valamint munkamódszerét. Az ülésen elhangzottak alapján a bizottság felvette a KSH megyei igazgatóságával a kapcsolatot, s azzal egyetértésben statisztikai felmérést szervezett. A statisztikai adatokat a községi tanácsok szolgáltatták, a helyi rendőrség, a pedagógusok, orvosok, tömegszervezetek képviselőinek bevonásával. A számszerű adatokon túlmenően írásbeli jelentést is kért a bizottság, amely a cigánylakosság helyzetét leginkább meghatározó tényezőket tartalmazta. A cigánylakosság egészségügyi helyzetére vonatkozó tájékozódást a körzeti orvosok jelentései alapján nyerte a bizottság. Megemlítjük, hogy az országban mostanában ilyen felmérés nem történt, s így megállapíthatjuk, hogy magával a statisztikai felméréssel is nagy szolgálatot tett a bizottság a kérdés megoldásának érdekében. A népszámlálás adatai nem voltak megfelelőek, sem kielégítöek ahhoz, hogy a cigányságjelenlegi helyzetét meg tudjuk határozni. Ennek oka az volt, hogy a népszámlálás során nyelvi szempontok alapján megállapított cigánynépesség száma nem fedte ténylegesen a cigányszármazású lakosság számát. Nem beszélve arról, hogy a kérdőívek nem tartalmaztak olyan kérdéseket, amelyek csak a cigányság munkaviszonyaira, lakásviszonyaira, kulturális és egészségügyi helyzetére vonatkoztak volna. A statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzéseképpen a bizottság néhány tagja meglátogatta a nagyobb cigánytelepüléseket s ott személyes tapasztalatokat gyűjtött. A látogatások során a lehetőségekhez képest megoldotta azokat a problémákat, amelyek a meglátogatott cigánylakosság körében merültek fel. így Komlón, Mohácson, Gilvánfán, Versenden és Nagyvátyon segítettünk egyes cigányokat munkához, lakásproblémáik megoldásához. Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata értelmében mozgósítottuk a sajtót és a rádiót annak érdekében, hogy felhívja társadalmunk figyelmét erre az égető kérdésre. A helyi rádió és sajtó nem egyszer foglalkozott a megyei tanács ilyen irányú tevékenységével. Helyesnek tartaná a bizottság, ha a megyei tanács köszönő levelet küldene Faludi András elvtársnak, aki a Népszabadság hasábjain riportsorozatban számolt be a Baranya megyei cigánylakosság jelen helyzetéről. Faludi elvtárs két hétig áldozatos munkát végzett megyénkben, sok cigánytelepet látogatott meg, s a látogatásai során agitatív tevékenységet is kifejtett a nem cigánylakosság körében.A Népszabadságon kívül a Magyar Nemzet is megjelentetett Fekete György elvtárs tollából cikket, amely a Baranya megyei cigány lakosság problémáival foglalkozik. Ezzel a bizottság munkája véget ért, feloszlott, s az általa beterjesztett határozati javaslat értelmében a szakigazgatási szervek és tömegszervezetek valósítják meg azokat a feladatokat, amelyek végül is a cigánykérdés remélhető és végleges megoldására vezetnek.