Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Év I elepek Telepen élő Telepen élők. az összes cigánynépesség %-ában Év I elepek családok személyek Telepen élők. az összes cigánynépesség %-ában Év száma fő Telepen élők. az összes cigánynépesség %-ában 1969 74 973 4342 25 1977 44 739 2618 11 1979 19 454 1720 7 A munka főként a kiemelt telepek 1981-ig előirányzott felszámolására irányult. Számuk 1977 óta 17-ről 6-ra, az itt élő családok száma 172-ről 98-ra csökkent. Az objektív nehézségek közül a több építést jelenleg is akadályozza, hogy elégtelen a kölcsön, mely csak 70-80%-os készültségi fok elérését teszi lehetővé. A telepen lakó nagycsaládos, alacsony keresetű emberek nem tudják előteremteni a hitel kiegészítéséhez szükséges összeget (30-70 ezer Ft). A kisközségekben sok helyütt hiányzik az építési kapacitás. Biztosításához az építésügyi szervek igyekeznek mozgósítani a költségvetési üzemeket, kisiparosokat. Az anyagi feltételek elégtelensége a házvásárlásokat is kedvezőtlenül befolyásolja. Kiemelt településen levő épület a kölcsönből - melyet a vételár többszöröse meghalad - nem vehető. A megvásárlásra kerülő gyakran 80-100 éves, olcsóbb házak folyamatos karbantartása viszont elmarad. Bár az állagmegóvás ellenőrzését az építési hatóságok 1977 óta terv szerint, következetesen végzik, ez csak az eddiginél szélesebb összefogással válhat sikeressé. b) A felszámolási tervek várhatóan csak úgy teljesíthetők, ha segítséghez a továbbiakban - a központi intézkedéseken túlmenően - megyei tanácsi céltámogatás is rendelkezésre áll. Ez egyrészt a szociális hitel és a vételár különbözetének fedezetét jelenti, másrészt lehetőséget adhat a telepen élők között magas hányadot (kb. 40%) jelentő hitelképtelen, idős cigányok betelepüléséhez. Ilyen erőforrás igénybevételét, a 2047/1967. (VIII. 8.) sz. kormányhatározat 8/c pontja teszi lehetővé. A fenti támogatási alaphoz a megyei tanács fejlesztési alapjából vagy központi pénzmaradványából 1985-ig évi kb. 500 ezer Ft biztosítása szükséges. A megyei támogatás esetén a telepfelszámolások nehézségei ellenére ugrásszerű fejlődés válik lehetővé. Létrehozásával a telepek száma egy éven belül 15-re csökkenhet és reális lehetőség nyílik a tervidőszak végén az összes cigánytelep teljes felszámolására. Nem telepen élők lakáshelyzete A telepek felszámolására indított akció egészében véve sikeresen járul hozzá a zárt közösségek felbomlásához. Lényegesen növekedett az a réteg, melynek körülményei az állampolgári magatartás megfelel a társadalomban kialakult normáknak. A tanácsok 40%-ra becsülik azok arányát, akik gazdálkodnak, lakásukat erejükhöz képest berendezik. A beköltözöttek nagyobb része életkörülményeinek változása azonban inkább a kedvezőbb kom munális ellátottságban mutatkozik meg. Ezáltal elérhetőbbek, jobban igénybe vehetők az egészségügyi, kulturális és gyermekintézmények. A betelepülésekkel kapcsolatos fő gon dok

: - Egyes településeken (pl. Gilvánfa, Pettend, Alsószentmárton) a cigányok túlnyomó többséget, újabb zárt közösséget alkotnak. Ez részben a széttelepítés érvényesítésének korábbi figyelmen kívül hagyása, részben objektív okok következménye. Másutt egyes településrészeken élnek tovább az elmaradott életformák. Gyorsan növekszik a városok rosszabb lakásállományú peremkerületein és a pécsi belvárosban e közösségek száma. - Annak következtében is, hogy egyre rosszabb állagú épületek kerülnek megvásárlásra,