Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

szítő foglalkozásokon való részvételre. A tankötelesek beiskolázása teljes, a pedagógusok és a tanácsok jó együttműködésének következtében. Az erőfeszítések (felzárkóztató csoport, korrekciós osztályok, cigánynapközik, egésznapos iskolák, alsó tagozatos cigányiskolák) folytán előrehaladás mutatkozik. Egyre többen kerülnek a felső tagozatba, az arány 20%-ról 39%-ra emelkedett. A 8. osztályt végzők száma 3,5%-ról 6,5%-ra ugrott. Változatlanul problémát jelent az iskolaéretlenség miatti felmentések nagyobb száma az első osztályban. A felső tagozaton szociális és erkölcsi okok indokolják a felmentéseket. Még jobb eredményeket érhetnénk el az iskolák vezetői és a tanácsszervek szorosabb együttműködése révén. Jellemző volt a bukások nagy száma. 5 év távlatában itt is javulás mutatkozik. Nehezíti az előrehaladást, hogy az otthoni tanulás feltételei főleg a telepeken nem biztosítottak, a cigányosztályokban legtöbbször képesítés nélküli nevelők tanítanak. A cigányfiatalok pályaválasztása lassú javulást mutat, egyre többen jelentkeznek továbbtanulásra főleg szakmunkás iskolákba. Hatékonyabb pályairányítási munka a jelentkezettek számát növelné. A cigányfelnöttek tanulnak a dolgozók ált. és középiskoláiban. Az üzemek, vállalatok a jogos anyagi ösztönzők biztosításával segíthetik létszámuk növelését. b) Közművelődés A cigányok csak kis mértékben kapcsolódnak a közművelődési intézmények munkájába. Kevesen látogatják az ismeretterjesztő előadásokat, szakkörök foglalkozásait. Nem megfelelő az együttműködés a munkahelyek és a közművelődési intézmények között. Sokat segíthet a helyzeten, ha megfelelő módszereket dolgoznának ki a cigány lakosságnak a közművelődésbe való bekapcsolására. 6. Állampolgári kötelezettségek teljesítése

. A bűnözésben elsősorban a be nem illeszkedett cigány lakosság aránya emelkedik, egyre növekedik a bűnismétlések száma. Az utógondozás hatékonyabbá tétele érdekében a munkáltatók és belügyi szervek összehangoltabb együttműködése szükséges. A veszélyeztetett környezet szintén jellemző a cigányfiatalokra. (Arányuk 55,7%). Az állami gondozásban lévők 34,8%-a cigány. Kedvező, hogy a gondozás ideje alatt többségük szakmát tanul, megszakítják a kapcsolatot a régi környezettel. A hivatásos pártfogói hálózat bővítésével csökkenthetné a bűnesetek számát. Ugyanakkor az iskolák ifjúságvédelmi felelősei nagyobb gondot fordítsanak a cigányfiatalokra. II. Határozati javaslat: 1. A végrehajtó bizottság a cigány lakosságért folytatott munkával foglalkozó beszámolóval egyetért és elfogadja. Megállapítja, hogy az 59/1974.(IV.24.) VB. sz. határozat helyesen tűzte ki a feladatokat és a végrehajtás során jelentős eredmények mutatkoznak. 2. A végrehajtó bizottság a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez az 1980-ig terjedő időszakra a következő célkitűzéseket tartja fontosnak: a) A közgondolkodást úgy kell formálni, hogy a megyében is társadalmi üggyé váljon a cigány lakosság segítése. Ennek érdekében: - elő kell segíteni, hogy a társadalom többi rétege is reálisan megismerje a cigányság jelenlegi helyzetét. - minél többen felismerjék, hogy a cigányság társadalmi beilleszkedése össztársadalmi érdek. - a cigány lakosság felemelkedését szolgáló feladatok teljesítésében az intézkedésre jogosult szervek hatékonyan működjenek közre.