Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
keresetet érnek el, sőt a traktorosok és rakodó munkások között nem egy cigány dolgozó akad, akinek a havi fizetése kampány időszakokban a 2.500 Ft-ot is meghaladja. Az időszaki munkások - a növénytermelésben lévén foglalkoztatva - havi átlagban 900-1.200 ft-os keresetet érnek el, attól függően, hogy a hónap folyamán a munkából milyen mértékben veszik ki részüket. Ugyanis az időszaki dolgozók között több akad, aki egy-egy hónapban több napig is távol marad a munkából, különösen a fizetést követő időszakban, amikor is a munkahely helyett inkább a kocsmában folyó italozást választja, és keresetének nagy részét el is költi. Cigány dolgozóink általában nagycsaládosok, nem ritkaság az 5-6 gyermek, sőt a Szentegáti Állami Gazdaságban 2 munkásnak 12-12 gyermeke van. Ez természetesen rányomja bélyegét a dolgozók szociális helyzetére és kulturális színvonalára is. Az időszaki dolgozók nagy többsége még mindig kunyhóban lakik, bár ezeknél is tapasztalható törekvés lakásuk elviselhetőbbé tételére. Az állandó dolgozók legnagyobb része a gazdaság által rendelkezésre bocsátott szolgálati lakásban lakik, de van közöttük olyan is, - nem is egy - akinek saját háza van. A lakások berendezése egyszerű, sőt nagyon sok helyen szegényes, de akad olyan igényes cigány család is, ahol a modernül berendezett lakásban nem hiányzik a rádió, sőt megtalálható a televízió is. Ez különösen tapasztalható a Villány-Sikósi Állami gazdaságban, ahol a Zala és Vas megyéből a gazdaságba áttelepült cigány családok teljesen beilleszkedtek a nem cigány dolgozók közé, átvették szokásaikat, kultúrigényük megnövekedett, gyermekeik jól öltözöttek és kivétel nélkül mindegyik jár iskolába. Az írástudatlanság általános jelenség cigány dolgozóink körében. Az idősebb generáció teljesen analfabéta, a fiatalabbak között már inkább akad olyan, aki legalább a nevét le tudja írni, de ennél többet ők sem sajátítottak el a tudományból, és nem is mutatnak nagy hajlandóságot tudatlanságuk felszámolására. A fiatalkorú iskolaköteles gyermekek jelentős része beiratkozott az ált. iskolába, a tanulás azonban - nyilvánvalóan az otthoni körülmények hatására - általában nem ízlik nekik, sőt a kapott tájékoztatás szerint az alsószentmártoni cigány dolgozóink gyermekei - bár külön iskolájuk van - mégsem látogatják a tanítási órákat, igen sok az indokolatlan hiányzásuk. Akadnak ugyan kivételek, mint például a Szentlőrinci Tangazdaságban, ahol az egyik özvegy asszony dolgozó leánya a 8 általános iskola után elvégezte a gyors- és gépíró iskolát. Mivel ezen a munkaterületen elhelyezkedni nem tudott, jelenleg az ápolónői tanfolyamot akarja elvégezni. Ugyancsak e gazdaság segít egy cigány származású fiatalt, aki a gimnázium II. osztályát sikerrel végezte el, és anyagi nehézségek miatt esti tagozaton kívánja tanulmányait tovább folytatni. A gazdaság a vasútállomáshoz közel lévő munkásszálláson helyezi el, munkalehetőségről az üzemi konyhai ellátásáról gondoskodik, így továbbtanulásának akadálya nem lesz. Feladatunknak tekintjük, hogy a szakmunkásképzés terén az eddiginél több cigányszármazású dolgozót vonjunk be az oktatásba. Ugyanakkor a mezőgazdasági tanulóképzésben is nagyobb teret kell adni a cigányszánnazású fiataloknak. Természetesen ennek feltétele, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezzenek. Az írástudatlan dolgozók részére a tél folyamán - pedagógusok bevonásával - tanfolyamot szervezünk az írás és olvasás elsajátítására olyan helyeken, mint Bogádmindszent, Villány-Siklós, ahol nagyobb létszámú cigány dolgozót foglalkoztatunk. Az állandó cigány dolgozók létszámát - a fennálló lehetőségek (lakáshelyzet, munkale-