Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

1949 óta lényeges eredményeket értünk el a műveltségi színvonal emelésében. Akkor a megye 15 évesnél idősebb lakosságának 12.8%-a rendelkezett az általános iskola 8 osztályának megfelelő iskolai végzettséggel, 1960-ban pedig 25,3%. De ebből az arányból az is következik, hogy kb. 5000 beiskolázható dolgozónak nincs meg még az általános iskolai végzettsége. A beiskolázásra váró felnőtteknek csak mintegy huszad része iratkozik be az általános iskolába évenként. A felnőttoktatás szélesítésének módja elsősorban nem a tagozatok, vagy a tanulócsoportok számának szaporítása, hanem az egyes tanulócsoportok hallgatói létszámának emelése. Ha az átlagos osztálylétszám 30 főre emelkedne, majdnem kétszer annyi dolgozót lehetne a felnőttoktatásra fordított évi 1,5 millió forintból képezni. A hallgatók létszámának ilyen mérvű emeléséhez az szükséges, hogy a pedagógus mellett a tanács, tsz vezetőség, a szakszervezet és egyéb társadalmi szervek is megfelelő súllyal szorgalmazzák a felnőttek szervezett iskolai továbbtanulását. A körzetesítés a késő esti órákba nyúló oktatás miatt sok helyen nem valósítható meg, ezért a kisebb községekben a Művelődésügyi Minisztérium engedélyétől függően a jövő tanévben megkíséreljük az osztályösszevonást. A tagozatok többsége mezőgazdasági vidéken működik: 116 tanulócsoport 1885 hallgatóval (72%). közülük azonban csak mintegy 900 dolgozik a mezőgazdaságban, a többi a helyi KTSZ-ek, szolgáltató vállalatok, intézmények dolgozóiból, bejáró munkásokból kerül ki. Aránylag kevés a hallgatók között az állami gazdasági és gépállomási dolgozó. Számos községben, ahol állami gazdaság, vagy gépállomás van, egyáltalán nem folyik felnőttoktatás (Bár, Sátorhely, Szentegát). A megye összdolgozóinak 57,6%-a dolgozik mezőgazdaságban és az ő iskolai végzettségük a leghiányosabb. Ezért fontos feladat a falusi felnőttoktatás szervezése. Ezt követeli a korszerű mezőgazdasági termelés is. A tsz-ekben 1961 őszén 251 elnök, 148 agronómus és 779 brigádvezetö dolgozott közülük 205 elnöknek, 30 agronómusnak és 568 brigádvezetönek nem volt meg a beosztásához szükséges szakképzettsége. 103 tsz-ben nem volt agronómus. A termelőszövetkezetek középkáder szükségletének megoldását a mezőgazdasági technikum levelező tagozata jelenti, mert a nappali tagozaton végzőknek csak mintegy fele helyezkedik el a mezőgazdaságban. A hallgatók száma évről-évre jelentős emelkedését szemléletesen mutatja az idei létszám évfolyamonkénti megoszlása: IV. évf. 99, III. évf. 158, II. évf. 224,1. évf. 502. Az 1959/62 években összesen 142 fő nyert technikusi képesítést a levelező tagozaton, jövőre pedig majdnem százan fognak végezni. Ha a beiskolázás a következő években a jelenlegi szinten marad, akkor 1963-70-ig mintegy 3.000 végzett technikus kerül ki az iskolából, amely kb. megfelel a tsz-ek jelenlegi káderigényének. Igen eredményesen működik a technikum 16 kihelyezett osztálya 601 hallgatóval, akiknek azonban sajnos csak kb. a fele tsz dolgozó Lényegesen lassúbb ütemben halad a tennelőszövetkezeti tagok szakmunkás képzése

. 1961-ben 112 tsz tag végezte el a szakmunkásképző tanfolyamot, a tsz dolgozóinak 0,2%-a. Nehezíti a technikumi beiskolázást, hogy sok vezető beosztású dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Az előző években a technikumi beiskolázás nem történt eléggé előrelátóan. Azokat a ve-