Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
9. pontként „Időközi tanácstagi választás kitűzése", 10. pontként „A Pécsi Nemzeti Színházért kötvény kibocsátása" címmel. Az előterjesztések az ülés megkezdése előtt kiosztásra kerültek. A tanács egyhangúlag elfogadja az indítványt és a napirendet az alábbiak szerint állapítja meg: [...] 1. A megye gazdaságilag elmaradott térségeinek felzárkóztatási programja Előadó: dr. Bognár Zoltán tanácselnök-helyettes [...] 25/b Háttér információ Baranya megye gazdaságilag elmaradott térségeinek társadalmi-gazdasági fejlesztési programja 1986. december hó. I. A gazdasági elmaradottság kialakulásának hatótényezői E térség többszörösen hátrányos helyzete olyan állapot, amely a társadalmi-gazdasági lét és fejlődés egyedi hátrányainak egymással összefüggő, egymást általában erősítő halmozódása. Mint ilyen, történelmileg kialakult helyzetet jelöl. Az itt jelentkező problémák oldására csak úgy lehet remény, ha a jövőben az e térséghez kapcsolódó kiemelt figyelem a hosszú- és középtávú tervekben érzékelhető módon megjelenik. Ehhez viszont arra van szükség, hogy feltáruljanak azok a legjelentősebb okok, amelyek a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek. Az országos (OT, ÉVM) és helyi vizsgálatok alapján a települések helyzetét minősítő egyedi tényezők három alcsoportba sorolhatók: 1. A település létezésének gazdasági bázisa (ennek relatív fejletlensége, ill. közvetlen hiánya), jövedelemtermelő képessége; 2. A település népességének kedvezőtlen összetétele (kor, etnikai hovatartozás, képzettség); 3. Az életkörülmények relatív elmaradottsága (ezen belül elsődlegesen az infrastruktúra fejletlensége, hiányosságai). E három alaptényező mellett speciális hatótényezőként kell figyelembe venni az alábbiakat: 1. A közlekedési és hírközlési „feltártság" alacsony fokát (a szélesen értelmezhető peremhelyzetet); 2. A határ mentiséget (az ország- és megyehatárt egyaránt). 3. A fenti tényezőhöz ok és okozatként egyaránt kapcsolódik a térség aprófalvas jellege , amely sajátos - nehéz - körülményeket teremt a terület- és településfejlesztés számára. A Baranya megyében lehatárolt, többszörösen hátrányos helyzetű térség kialakulásához három sajátosság is hozzájárult. Az első a demográfiai viszonyokhoz kötődik. Az Ormánság hagyományos családtípusa, az „egyke " már a felszabadulás előtt oda vezetett, hogy az ottani falvakban megjelentek a bedeszkázott ablakú házak. Az alacsony természetes szaporodás kedvezőtlen hatásait erősí-