Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

1970/71 1980/81 csökkenés tanévben tanévben aránya % 1139 773 31 Az alsó és felső tagozatba járó cigány tanulók aránya az 1970/7 l-es tanévben még 70%: 30%, az 1980/8 l-es tanévben már 60%: 40% volt. Egyre több cigány tanuló jut el a 8. osztályba. Az 1970/71. tanévben még csak 152 fő, (3,5%) iratkozott be az általános iskola befejező osztályába, tíz év múlva már 292 fő (7,1%). Még mindig csak a beiratkozottaknak kb. fele végzi el az általános iskolát. Ma még az általános iskolában tanuló minden második cigány gyermek idősebb évfolyamtársainál. (6. sz. melléklet). Megyénkben a saját évfolyamában túlkoros 35%-a cigány, a 3, vagy ennél több évvel túlkorosak között azonban már 63%-os az arányuk. Az utóbbi évek eredménye, hogy egyre több cigány fiatal tanul tovább, elsősorban szakmunkásképzőben. Az elmúlt tanévben végzettek 86,5%-a jelentkezett továbbtanulásra, igen kis arányban középiskolába. A megyében oktatott szakmák 75%-ában megtalálhatók a cigány gyermekek, még az olyan divatos szakmákban is, mint az autószerelő, vagy a fodrász. Lényeges fejlődést értünk el a diákszociális ellátás terén: Jelenleg mintegy 60%-uk részesül napközis, illetve menzai ellátásban (ez 7-8%-kal haladja meg az össznépességre vonatkozó megyei átlagot). Az 1976-77. tanévtől évenként központi támogatásból 1,2-1,7 millió forintot fordítottunk oktatásuk és közművelődésük támogatására (tanszer, ruhasegély, ingyenes napközi otthoni ellátás stb.). A velük eredményesen foglalkozó pedagógusoknak 1976 óta 1,5 millió Ft céljutalom került kifizetésre. A középfokú intézményekben nem mindenütt kísérik megfelelően megkülönböztetett figyelemmel problémáikat, nem kapnak elég segítséget, ösztönzést a tanuláshoz, ezért sok közülük a lemorzsolódó. Igen magas a cigányok száma a veszélyeztetettek között (mintegy 1400 fő veszélyeztetett), és évről évre növekszik számuk a kisegítő iskolákban. (1980/81. tanévben 817 fő, az összes kisegítő iskolások 48,6%-a cigány). A közművelődési intézményekben - különösen az 1977. évi kulturális minisztérium irányelveit követően - céltudatosabb munka indult meg a cigányok művelődésének segítése érdekében. A cigányok egyre nagyobb részét - elsősorban a fiatalabbak közül - sikerült a művelődés valamilyen formájába bevonni. A cigányok közművelődésének - művelődési otthoni szervezetben - nincsenek speciális módszerei, fellelhető hagyományai. A művelődési otthon jellegű intézmények e területen végzett tevékenységét bizonyos szolgáltatási formák alkalmazása jellemzi (ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, egyéni felvilágosító munka stb.) A Baranya megyei Művelődési Központ három helyen szervezett kísérleti bázisokat. Nevezetesen: - Komló, Kossuth-aknai cigánytelep, - Sásd, Gálykúti cigánytelep, - Terecseny „Közművelődési Cigány tábor*". Ezek tapasztalatait felhasználva kell a továbbiakban - a főbb módszertani elveket megfogalmazva - végezni a tevékenységet. A cigányművelődésben a Megyei Művelődési Központon kívül a Cigányügyi Koordinációs Bizottsággal kötött együttműködési szerződés alapján sajátos eszközrendszerével a TIT megyei szervezete is jelentős részt vállal.