Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
port véleményét mondja el. Jelentős eredmény, hogy Mohács városban a munkaképes korúak 86%-a dolgozik, a járásban ez az arány 73%. Minden cigány gyermek óvodai elhelyezése biztosított. Az egészséges életmódra nevelésben csak lassú fejlődés tapasztalható. Az előterjesztést elfogadásra javasolja. Dr. Görcs Károly tanácstag méltatja a cigány lakosság életében az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív irányú változást. 1971-ben ugyanis 168 cigánytelep volt a megyében, ma mindössze 12 van. Ezért dicséret illeti Széles Istvánnét, a megyei ÉKV osztály főelőadóját. Felhívja a figyelmet a régi cigánytelepek megszűnésével egyidejűleg az újak kialakulására, pl. mohácsi mexikói telep. A határozati javaslattal egyetért. Pirisi János a szakbizottság elnöke megköszöni a vitában elhangzott észrevételeket, méltatja a tenniakarást. Felhívja a figyelmet, hogy több célcsoportos lakásépítéssel gyorsabban lehetne előrehaladni a cigányok életkörülményeinek a megváltoztatásában. Horváth Lajos tanácselnök összefoglalójában elmondja, hogy a sokoldalú vita megerősítette a színvonalas jelentés megállapításait. A cigány lakosság életkörülményei, társadalmi beilleszkedése az utóbbi időben gyorsabb ütemben fejlődött. Maradnak azonban még tennivalók, ha a cigány lakosság társadalmi helyzetét az egyéb rétegek életkörülményeihez hasonlítjuk. Menetközbeni folyamatos munkavégzésre hívja fel a figyelmet, ezzel jól számol a határozati javaslat is, amelyet elfogadásra ajánl. Köszönetet mond az anyag készítőinek. A tanács egyhangúlag a következő határozatot hozza: 21/1981. T. sz. határozat A Baranya Megyei Tanács „A cigány lakosság társadalmi beilleszkedése, helyzete Baranyában" c. előterjesztést tudomásul veszi. Megállapítja, hogy a megyében élő mintegy 22 ezer fő cigányszánnazású lakossal való foglalkozás - a tevékenység társadalompolitikai jelentőségének megfelelően - lényegében eredményesen folyik. Az elmúlt időszakban konkrétabb, tervszerűbb és célirányosabb lett a cigányok beilleszkedését segítő tanácsi munka. A városi és községi tanácsok vezetői több figyelmet és energiát fordítottak erre, következetesebben segítik és ellenőrzik, jobban koordinálják a cigányok beilleszkedését szolgáló tevékenységet. A helyi tanácsi testületek folyamatosan napirendre tűzték a kérdés átfogó tárgyalását. A Cigányügyi Koordinációs Bizottság is rendszeresen beszámoltatta az illetékes szakigazgatási szerveket. Összességében megállapítható, hogy a cigányok életkörülményeit befolyásoló tényezők az elmúlt tervciklusban tovább javultak, s ennek következtében többségük életmódja is kedvezően változott. Sokan vannak köztük, akik beilleszkedtek társadalmunkba, még többen, akiknél ez még nem tekinthető ugyan teljesnek és véglegesnek, de a szándék kialakult, és megindultak a beilleszkedés útján. Ma már elmondható, hogy a cigányok képzettségüknek és képességüknek megfelelően részt vesznek szocialista társadalmunk építésében, törvényeinket betartják. Az eredmények elérésében - a tanácsi és társadalmi segítség mellett - jelentős szerepe van annak is, hogy egyre szélesebb a cigányságnak az a rétege, amely maga is komoly erőfeszítéseket tesz a felemelkedése érdekében és igyekszik kitörni a nincstelenségből, az anyagi és szellemi elmaradottságból.
