T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
átfolyó kis patak. Az erdő, a rétek és az utak adatánál Hosszúhetény adataira utal vissza, azt dettózza. A falu teljesen erdők között fekszik. 9. sz. Rácz Mecske távolsága Nádastól 1 3/4, és Lovászheténytől is annyi. Pusztafalutól 1/4 órányira van. A falu egy része a Col. XII. 31. sectióba esik. Van egy kőből épült temploma és plébániaháza, többnyire kőből épült házakból áll. Vize a falun átfolyó malompatak jelentéktelen, de esőzés idején a közeli hegyekből annyi víz ömlik le, hogy rombolóvá (reissend) válik. Az erdő rovatát dettózza nemcsak ebben a községben, hanem a szelvény továbbiakban felsorolt településein is. Vagyis az erdő mindenütt vegyes erdő volt. A rétek csak a patak mellett vizesek és őszi időkben esőzések idején. A Pécsváradról Bozsokra (Pozsoknak írta) vezető országút e falu végénél haladt el, ami azonban nem sokkal jobb, mint a többi falusi út. Ráczmecske völgyben fekszik- közli a szöveg, a legjobb kilátás a magaslaton levő kereszttől, feszülettől nyílik, ahol az út elágazik Nádasd és Pécsvárad, illetve a Fekete- és a Szebény közötti hegy irányába. 10. sz. Várkony (ma Zengővárkony) távolságát öt településtől közli. Pécsváradtól negyed, Nagypalltól 1, Lovászheténytől 1 1/2, Pusztafalutól 1 1/4 és Varasdtól 1 1/4 óra távolságban van. Szilárd anyagú épülete nem volt, vize egy jelentéktelen kis patak, rétje Ráczmecskén leírtakkal azonos. Útjai közepesek. A falut a körben fekvő magaslatok uralják. 11. sz. Várasd távolsága Várkonytól 11/4, Nádasd 13/4, Ofalu 2 3/4 óra. A rovatai üresek, csak a rétek, az utak és a fekvését kérdező rovatban utal vissza Várkonyra, ledettózva annak adatait. 12. sz. Lovász Hettény névformában szerepel a térképszelvényen. Távolsága Rácmecskétől 1 3/4, Varasdtól, Pécsváradtól és Várkonytól egyaránt másfél, míg Pusztafalutól 3/4 óra volt. A szilárd épületek között egy templomot jegyeztek fel, a többi rovatban az előző településre utal vissza. A térképszelvényen észak-déli irányban helyezkednek el a falu házai, az út a falu végén halad el. 13. Puszta Falu távolsága Rácmecskétől 1 1/4, Ófalutól 2 3/4, Nádasdtól 1 3/4, Varasdtól fél és Várkonytól 1 óra volt. A szilárd épületet kérdező rovata üres, erdejét is kihúzta, a többi rovat az előtte levők ledettózása. 14. A Nagypál néven feljegyzett későbbi Nagypall távolsága Lovászheténytől fél, Pusztafalutól 3/4, Várkonytól és Pécsváradtól egyaránt egy-egy óra. Szilárd épületet és erdőt itt sem jelöltek, s a többi rovatnál visszautaltak az előzőekben ismertetett falvak adataira. E szelvénnyel kapcsolatban kell megjegyeznünk, hogy az üveghuták megnyitásának, létesítésének is szerepe volt ekkor az új falvak kialakulásában. O- és Újbánya első lakosai nyilván ennek az üzemnek első munkásai voltak. Ezzel vége szakad e szelvény ismertetésének, amely elsősorban az üveghutáival tűnt fel és azzal a két nagyobb településsel, Nádasddal (a mai Püspöknádasddal) és Pécsváraddal, amelyeknek mindegyike várral rendelkezett és történeti múltja volt. Pécsvárad a negyedik mezőváros, amelynek iparosadatait külön megvizsgáljuk. Mint láttuk, 1784-ben 343 házban 2367 lakos élt. A Descriptióban 111 iparosmestert jegyeztek fel e városban dolgozóként 1785-ben. Az élelmiszeriparban 5-féle (mézeskalácsos, mészáros, molnár, pék és sörfőző) mesterséget folytattak pécsváradi iparosmesterek. A fém- és fémfeldolgozó iparban 4 kovács és 3 lakatos, a bőriparban 7-féle mesterségben (bocskorkészítő, cserzővarga, csizmadia, szíjgyártó, szűcs, tímár és varga ) 23 iparosmester dolgozott. A textil- és ruházati iparban 28 mestert tartottak nyilván, akik közül l-l harisnyaszövő, kalapos és kötélverő, 6 pokrócos és 7-7 szabó és takács, továbbá 5 szűrszabó tevékenykedett.
