T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

ván ide tartozott a külön településként feltüntetett Nádasai üveghuta is, amelynek neve mellett szerepel: O Bánya, amely - akárcsak Újbánya - nem szerepel az e térképszelvény szélén feltüntetett helynevek között, lehet, hogy utólag jelöltékbe ezt is. Az első népszámlálás idején ez a falu a pécsi püspök birtoka, 32 házat és 189 lakost tüntettek fel területén. A térképszelvényen házai az út egyik oldalán húzódnak. E szelvény nyugati felén végighúzódó széles völgy neve ceruzával jelölten szerepel: Batthyány-völgyként. Szentlászlóról, mely később a Püspök megkülönböztető melléknevet kapta, Korabinszky munkájában nem találtam semmit. Vályi András magyar és német falunak jelzi Baranya megyében, amelynek földesura a Pécsi Püspökség. Katolikus lakosai Hosszúhetény leányegyházát alkotják.

142 Nádosd néven hat falut is feljegyeztek Korabinszky lexikonába. A Baranya megyében található Nádaschd jelentékeny német falu a Mecsek alatt, 2 1/2 mérföldnyire Szekszárdtól, nyugat-északnyugati irányban, 3 mérföldnyire Pécstől, a nádasdi hegy lábánál. Egy óra kell a legközelebbi hegycsúcs megmászásához. A pécsi püspöknek itt szép nyári lakja és kertje van szökőkutakkal és állatkerttel, melyben szarvas és más állat is található. Területét 2 óra alatt lehet bejárni. Óbányáról Korabinszky lexikonában nem találtam feljegyzést, de Vályi Ó- és Újbányát is említ Baranya megyében, a pécsi járásban. A Pécsi Püspökség tulajdona. Lakosai katolikusok, és a két település egymás szomszédja. Határukat közepesnek értékelte. A Descriptióban Szentlászót a pécsi járásban találjuk, katolikus, német lakosokkal. Hosszúhetény filiája volt ez a község. Nádasd ugyancsak katolikus németek lakta falu volt, de már a mohácsi járáshoz tartozott, s volt egy filiája: Óbánya. Ebben a faluban amely ugyancsak a mohácsi járáshoz tartozott -, katolikus németek laktak. Újbánya a pécsi járás falva volt, magyar és német lakosokkal, a katolikus vallásúak mellett feljegyeztek izraelita vallásúakat is. Vályi lexikonában Óbányán katolikus német lakosokat tüntettek fel, míg Újbányát „elegyes magyar falunak" jelzik.

143 E szelvény további négy faluja e terület délkeleti részén feküdt, és a Kamara birtoka volt. Ezek a Pécsváradtól északra fekvő Várkony 86 házzal és 595 lélekkel, a tőle keletre fekvő Puszta Falu, melyben ekkor 29 házat és 122 főt jegyeztek fel. E birtoktesthez tartozott még az ezektől északra fekvő Warasdnak feljegyzett Várasd falu 49 házával és 352 lélekkel és az attól keletre fekvő Rácz Mecske 140 házzal és 942 lakossal. Korabinszky munkájában a következőket jegyezte fel ezekről a településekről: Várkony magyar falu Baranya megye pécsi járásában, egy evangélikus templommal. Pusztafalu neve Korabinszky lexikonából hiányzott. Vályi német falunak írja Baranya megyében. Földesura a: "Tudományi Kincstár", lakosai katolikusok. A Pécsváradról Pestre vezető úton, egy mély völgyben fekszik. Lakosai zsellérek, akik egy kevés bort termesztenek és nagyrészt kézi munkával „táplálják magukat". Korabinszky lexikonában Waraschd német falu a baranyai járásban, Mecschke ugyancsak a pécsi járásban fekszik, egy evangélikus templommal és magyar falunak írja. (Rácz melléknév nem szerepel.) A Descriptióban Várkony falut (a mai Zengővárkonyt) a mohácsi járásban tüntetik fel, magyar és német lakosokkal, akik katolikusok, illetve reformátusok voltak. A katolikusok Pécsváradhoz tartoztak, a református parókia helyben volt. Várasd ugyancsak a mohácsi járásban feküdt, német, katolikus lakosai voltak, Ráczmecske filiája volt. Pusztafalut is ebben a járásban találjuk, katolikus német lakosokkal. Pécsvárad filiája volt. Ráczmecske ugyancsak a 142 Vályi i. m. 3. köt. 376. o. 143 Korabinszky i. m. 434. o. - Vályi i. m. 1. köt. 116. o. - T. Papp i. m. 26,36. o.