T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
leírásban Pál távolsága Rácz Mecskétől 1 3/4, Nádastól 3, Lovászheténytől 1, Palitól (Bálinak írta) 1, Laktól 3/4 óra. Szilárd épülete egy templom. Vize bal felől mély ásott árokban van víz. A faluban a szőlők alatt kis patak ered. A szőlők felett egy nagy, ritkás tölgyes található, s alatta a hegyoldalon cserjés. A rétek nagy esőzésekkor nedvesek. A falu egy magas hegy lejtőjén fekszik, amely - az erdő felől - az egész környéket uralja. Áttekintve e szelvény egészét, feltűnő, hogy milyen sok itt az ásott árok, vagyis csatorna, ami bizonyos rendezettséget ad már ennek a területnek. Viszonylag magas számú malomról is szó esik, ami a vidék gabonatermelésére utal. Szükség van itt a működő malmokra. E szelvény feldolgozása ezzel véget ért, s rátérünk a XI. oszlop 31. szekció településeinek áttekintésére, ismertetésére. Ezen a területen a Mecsek hegység belsejében fekvő 12 helység nevét tüntették fel, amelyek közül 2 üveghuta volt, e hegység egyik jellegzetes ipari üzeme. E szelvény déli részén - szinte egyvonalban - találjuk a nyugati „saroktól" kelet felé Hosszúhetényt, a Pécs-Vár néven „magyar-német-rácz" mezővárosnak jelölt Pécsváradot (a szelvényen szereplő szöveg szerint: „Mark Pécsvár, Német, Magyar, Rácz"), Nagy Pált (Pali), amit már az előző szelvényen is feltüntettek és Lovász-Hetényt. Hosszúhetény és Nagy Pali a pécsi püspök birtoka volt. Az utóbbi adatait már közöltük, Hosszu-Hetényben 259 házat és 1692 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Pécsvárad és Lovászhetény a Kamara birtoka volt. A mezővárosban 343 ház állott ekkor és 2367 lakos élt. Lovászhetényben 51 házban 400 lelket tartottak számon. Korabinszky lexikonában együtt találjuk a két Hetényt, mely két falu volt Baranya megyében. Lovász-Hetény illyr falu volt ekkor a baranyai járásban, Hosszu-Hetény pedig magyar falu volt Pécsvár és Pécs között. Az előbbi mezővárostól nyugat-délnyugati irányban feküdt, Pécstől pedig kelet-északkeletre. Mindegyiktől másfél mérföldnyi távolságban. Érdekes, ahogyan Pécsváradot leírja. A lexikon szerint 3 Pécsvárad van: 1. Magyar Pecschwar magyar lakosokkal és egy katolikus templommal, 2. Német Pecschwar német lakosokkal és görögkeleti templommal 3. Rácz Pecschwar, illyr lakosokkal. A térképszelvényen viszont csak egy Pécsvar helynevet találunk, valószínű, hogy az előbbi felosztás a mezőváros három eltérő nyelvet anyanyelvének valló közösségére vonatkozott. Ezt támasztja alá az is, hogy a térképszelvényen is külön kiemelték (méghozzá magyar nyelven) a Magyar, Német és Rácz szavakat. A Descriptióban Hosszúhetény falut a pécsi járásban találjuk, r. katolikus magyar és német lakosokkal és három filiával. Lovászhetény és Pécsvárad (ez utóbbi oppidumnak, mezővárosnak jelölten) a mohácsi járásban feküdt (s mint azt már láttuk Nagypall is). Lovászheténynek katolikus magyar lakosai voltak és egyházilag Ráczmecskéhez tartozott, annak volt a leányegyháza. Pécsváradnak viszont magyar és rác vagy szerb lakosait említi csak, akik r. katolikus, református és görögkeleti vallásúak voltak. A katolikus plébániájának négy filiája volt. Református parókia helyben volt. Görögkeleti vallási „központ" volt, Ráczmecske és Németürög görögkeleti vallású hívei ide tartoztak, a filiái voltak az itteni templomnak. 141 Hosszúhetény felett találjuk Szent Lászlót, amely ugyancsak a pécsi püspök faluja volt. Ebben 27 házat és 126 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Ehhez a birtokhoz tartozhatott az e falutól északi irányban jelzett Hetényi üveghuta. E név mellé - valószínűleg utólag, mert más írással - feljegyezték: UjjBánya nevét (ezzel a helyesírással). Ez a település akkor már falu volt, s az első népszámlálás alkalmából 37 házat és 190 lakost jegyeztek fel benne. Ugyancsak a pécsi püspök birtoka volt Nádasd, ahol 218 házat és 1659 lakost jegyeztek fel, s nyil141 Korabinszky i. m. 232,519. o. - T. Papp i. m. 25, 35-36. o.
