T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
hanem az ezt követt5 másik háromban is (Kékes, Maráz, Szellő). Szent Erzsébet egy kis magaslaton fekszik, amely minden oldalról dominál. A magaslat uralja a szőlőskerteket, vagyis a szőlők feletti magaslat az uralkodó pont. 13. sz. A Szent Erzsébettől délkeletre fekvő Kékes néven feljegyzett falu, amelynek neve utóbb módosult Kékesdre, távolsága Laktól 1 1/4, Lovas Berénytől (mely Lovász Hetény elírása) másfél, a Baalnak elírt Palitól 2 3/4, Nagy Páltól 1 3/4 óra. Vize a Pali vagy Pál (a térképszelvényen Pál, előtte más írással Fazekas Boda) felől érkező árok (csatorna), amely a felső falun át érkezve egy malmot működtet, s lejjebb több malmot is hajt. Tavasszal a vize megárad, többnyire kiont és elárasztja a réteket. A falu fölötti részen egy kis tölgyerdő és oldalt, a lejtőn cserjés van. Rétjei jobbára szárazak, tavasszal, nagy esőzések idején elárasztja azokat a víz. A falu egy magas hegyhát kezdetén fekszik, amely azonban a Lakra vezető út magaslata által dominál. Ez a legmagasabb hegyhát. 14. sz. A szelvény keleti felén Marász névformában feljegyzett, s a 19. századi térképen Maráza néven szereplő falu távolsága Laktól, Palitól, Kékestől és Szt. Erzsébettől egyaránt másfél, Szellőtől 11/4 óra. Egy kis templom alkotja a szilárd anyagból készült épületet a faluban. Vize egy kis, a falu felső részén eredő patakocska. Erdő rovata üres. Retjei többnyire szárazak. A hegyoldalon fekszik, s mindegyik oldalról dominál. 15. sz. A Szenterzsébettől délre fekvő Szellő távolsága Kékestől és Szent Erzsébettől 3/4, Berkesdtől és Szilágytól 1 1/4 óra. A szilárd anyagú épületek rovata üres. Vize két ásott árok, vagyis csatorna, Kékestől és Szenterzsébettől érkezve e falu alatt egyesülnek. Néhány malmot forgat a vizük. A magaslat jobb oldalán, a szőlőskertek között egy kis tölgyerdő található. A rétek rovatában az előtte levő Maráz adatát dettózza, vagyis a rétek többnyire szárazak. Szellő a Szenterzsébet nevű hegy lejtőjén fekszik, a két völgy között és minden oldalon dominál. A jobbra levő szőlőskertek az egész környéket uralják (vagyis onnan a vidék ellenőrizhető). 16. sz. Kátod néven szerepel a térképszelvényen, de a 19. század eleji térképen már Kátoly névformában találjuk Berkesd alatt. Távolsága Szellőtől 1/2, Szenterzsébettől 1 1/4, Pécsváradtól 1 3/4, Szilágytól 1 1/2 és Berkesdtől 3/4 óra. Szilárd anyagú épülete nem volt, vize a falu felett eredő kis patak. A falu alatt két, jobbára járható malomárok található. Rétjei többnyire nedvesek. A többi rovat üres. 17. A Kátolytól északnyugatra fekvő Berkesd távolsága Kátolytól 3/4, Szellőtől 1 1/4, Szent Erzsébettől 11/2, Szilágytól 3/4, Martonfától 11/2 óra. Szilárd épülete a templom és a plébánia. Vize a szőlők alatt eredő kis patak, amely a falu alatt két malmot hajt. Mindenütt járható. A Hidor felé vezető út mellett a hegyen egy kis sűrű cserjés van. A rétek többnyire szárazak. A falu két hegyoldal között fekszik. A szellői szőlőkről áttekinthető, ott dominál. 18. Berkesdtől északra fekszik Szilágy, amelynek távolsága Martonfától 3/4, Hosszúheténytől 2 1/4, Pécsváradtól 1 3/4, Palitól 1 3/4, Berkesdtől 3/4 óra. Egy kis temploma volt a falu szilárd anyagból készült épülete. Vize a falu felett eredő patakocska. Erdeje a meredek hegyoldalon levő kis cserjés. A rétek itt is többnyire szárazak, mint Berkesden, amelynek adatára hivatkozik. Szilágy falu két meredek hegyoldalon fekszik, és a pécsváradi útnál van a legmagasabb pontja, ahonnan az egész vidék áttekinthető. 19. Nagy Pali, vagy ahogy e szelvény északi részén szerepel: Nag\/ Pál. Távolsága Várkonytól 1, Pécsváradtól 3/4, Lovászheténytől 1/2 óra. A falu egy része az előbbi szakaszban fekszik. A falu felett eredő patak a falu alatt két malmot hajt. A rét, mint Berkesdnél, itt is száraz. Nagypall magas hegyorom lejtőjén fekszik, a szőlők felől egész területe belátható. 20. Pfl/nak feljegyzett, a térképszelvényen Fazekas Boda Pál néven szerepel. A mérnöki
