T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
kimutatás készítője, amelyben akkor magyar, német és illyr lakosok éltek, r. katolikus lakosai Bogád filiáját alkották. Nagy Kozárról Korabinszky csak annyit jegyzett fel, hogy a pécsi járásban fekszik. Német és illyr lakosai vannak - közli, akik katolikusok és egyházilag ez a falu is Bogádhoz tartozott. Püspök Bogád is a pécsi járáshoz tartozott. Magyar katolikus lakosai vannak és 3 filiája volt: a már említett Magyarsórós, Nagykozár és az ugyancsak a környéken fekvő Romonya. Ez utóbbi községről, továbbá Perekedről és Szilágyról Korabinszky nemcsak azt közölte, hogy a pécsi járáshoz tartoznak, hanem azt is, hogy magyar falvak. A Descriptio szerint Romonya és az előbb említett e szelvényben található másik három falu is a pécsi járásban feküdt. Romonyában katolikus magyarok laktak, akik Bogádhoz tartoztak. Pereked és Szilágy falvak már a mohácsi járáshoz tartoztak a Descriptio adatai szerint, Szilágynak katolikus magyar és Perekednek katolikus magyar és német lakosai voltak, s mindkét község Berkesd filiája volt. Berkesdet a Descriptio szerint a mohácsi járásban fekvőnek jelölték, magyar és német katolikus lakosai vannak. E falu plébániájához 3 filia tartozott (Eilend, Pereked és Szilágy). 135 E szelvény nyugati részén találjuk a Bogádtól észak felé vezető úton az egy kereszttel jelölt St Georg nevet, majd tovább, északnyugati irányban „Övhegy oder Csernek" nevet. Mindkettő földrajzi tájékozódási pontnak tűnik. Ez utóbbitól nem messze, keleti irányban feküdt Somogy falu, amely a Pécsi Plébánia birtoka volt 72 házzal és 445 lakossal. Fölötte találjuk Vasos falut, amely kamarai birtok volt, a tőle délre fekvő Hird faluval együtt. Az előbbiben 83 ház állott és 564-en laktak, Hirden pedig 60 házban 353 lakos élt. Hirdtől északkeletre, a Gyüké völgyben feküdt Martonyfa (Mártonfa), amely pécsi püspök birtoka volt 41 házzal és 237 lakossal. Korabinszky munkájában Somogyról annyit ír, hogy magyar falu Baranya megyében, 1 mérföldnyire Pécstől keleti-északkeleti irányban, Waschasch 11/4 mérföldnyire van Pécstől a hegyháti járásban, Hird a Krassó folyó jobb partján, 1 1/4 mérföldnyire van Pécstől, kelet-északkeleti irányban, s végül Martonfa magyar falu Baranya megyében, 3/4 mérföldre van „Pécsvár"-tól dél-délnyugati irányban. A Descriptióban mind a négy falu a pécsi járásban fekszik. Martonfán, Somogy és Vasas falvakban katolikus magyarok laknak. Martonfa katolikusai Hosszúhetényhez, Somogy falué Szabolcshoz és Vasas katolikusai Pécsváradhoz tartoztak. Hirden magyarokon kívül németek is laktak, akik katolikusok voltak és Pécsváradhoz tartoztak egyházilag. 136 A szelvény déli részén találjuk Kátod névvel jelölten Kátolyt, amely a pécsi püspök birtoka volt, 73 házzal és 553 lakossal. Tőle északkeletre találjuk Szellő falut, amely ugyancsak a pécsi püspök birtoka volt 46 házzal és 288 lakossal. Itt említjük meg, hogy ezen a szelvényen a pécsi püspöknek még két falva volt az északi részen : Szt. Eörzsébet, amely a Püspök melléknevet kapta és a legészakibb ponton Nagy Pál (később N. Pali), amely ugyancsak püspöki birtok volt. Az előbbi faluban 68 házban 542 lakos élt, Nagy Pallón 78 házban 504-en laktak. A Korabinszky műben Ka tol néven találjuk a fent említett falut, amelyről a szerző csak annyit közöl, hogy a pécsi járásban fekszik, és egy görögkeleti temploma van. Sellőként szerepel Szellő ebben a munkában, amely magyar falu volt a baranyai járásban. Püspök Szent Erzsébetről annyit ír, hogy S. Erzsébet két falu neve volt Baranya megyében, az egyik a pécsi, a másik a baranyai járásban. Ez utóbbi az itt említett falu, amelynek német és magyar lakosai vannak - írta a lexikon. Pál néven találjuk Korabinszkynél az itt említett falut, amelyet „szokásosan" Nagy Pál néven említenek. Német falu a baranyai járásban. A 135 Korabinszky i. m. 322-323, 63, 31, 605, 521, 704. o. - T. Papp i. m. 25, 26, 35- 36. o. 136 Korabinszky i. m. 686, 814, 234, 404. o. - T. Papp i. m. 25-26. o.
