T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
gú épülete nincs. Vize egy kis árok Iványi felől. A falu felső részén találjuk a fent említett tölgyerdőt. A rétek rovatába azt jegyezte fel, hogy a falu felső részén két kis völgy van (nyilván ebből nyerték a szénát). A fent említett két magaslat lejtőin fekszik ez a település. A térképszelvényen e falu házai is a főút két oldalán helyezkednek el, északnyugat-délkeleti irányban. 9. Kis Budmér öt helységtől való távolságát tüntette fel a leírást készítő mérnök. Borjád 3/4, Nagy Budmér 1/2, Kassád másfél, Rácz Péter 2 1/4, Ivány 1/4 óra távolságban volt tőle. Egy kis templom volt szilárd anyagból. A vizek rovatába azt jegyezte fel, hogy a Karasicza itt többnyire mocsaras. Az erdők rovata üres, a réteket a Karasiczánál benőtte a cserje, erős esőzések alkalmával többnyire elönti azokat a víz és mocsarasakká válnak. Egy közepes szélességű hegyhát lejtőjén fekszik ez a falu, amelyen a legmagasabb helyen a szőlőskertek vannak és ez dominál. A helységet a Pocsánál levő magaslat uralja, ez a hely tájolási pontja. A térképszelvény szerint ez a falu is út mentén elhelyezkedő szalagtelkes település volt. 10. Pócsa távolsága Puszta Szt. Mártonytól 3/4, Majstól 21/4, a Ditisnekírt Töttöstől 13/4, Boriádtól 1/2 óra távolságban van. Szilárd anyagú épülete nem volt. A víz rovatában Karasicza rétjei szerepelnek, amelyekitt nagyrészt mocsarasak. Az erdők rovatába feljegyzettek szerint a falu oldalánál levő magaslaton magas törzsű tölgyerdők vannak, amelyek Boriádig, s déli irányban Magyar Bolyig húzódnak. Az erdőt itt kevés bozót növi be, s mindenütt járható. A rét rovatába írtak szerint a Karasicza mentén itt cserjével benőtt rétek vannak, s erős esőzéskor többnyire víz alá kerülő mocsaras terület. Az út rovata itt is üres, mint azt már írtuk. Pócsa egy közepes szélességű hegyháton fekszik, amely a völgyet uralja. Házai út mellett helyezkedtek el. 11. Puszta Sz. Mártony hat helységtől való távolságát jegyezte fel. Majos (Majs) 2 1/4, Töttös másfél, Bolly (Bollnak írta) 2 3/4, Boriád 1 3/4, Pocsa 3/4, Virágos 1/2 óra távolságban volt tőle. A szilárd anyagú épületek rovatába azt jegyzi fel, hogy néhány rossz ház áll ott. A víz rovatába írtak szerint a fent említett kis árok alkotta a vizét (Pocsánál írt róla). Ugyancsak a pocsai erdőre utal azzal, hogy ebben a faluban is hasonló az erdő és az árok, mint ott. A rétek a falu oldalában, az ároknál többnyire mocsarasak. Itt vezet át a Siklósról Mohácsra vivő kereskedelmi út. A község fekvése: a fent már említett hegyháton helyezkedik el, erdőkkel körülvéve, ámde ezt a vele szemben álló magaslat, régi török sáncokkal uralja, miként ez a környéknek is a legmagasabb (tájolási) pontja. A térképszelvényen „Türkische Schanz" feljegyzés szerepel. 12. Palkonya (a térképszelvényen Balkonya névformában) távolsága Kövesdtől és Ivántól egyaránt 3/4 óra, Kassádtól 1 3/4, Devecsertől 2, Rácz Pétertől 1 1/4 óra. Egy kis kőből épült temploma van. A vizek rovatába feljegyzi, hogy a rétek között egy ásott árok van. Egy kis árok van még Kassádnál és egy Rácz Péternél, de ezeknek vize tavasszal elönti a környéket, elárasztja a réteket. Mindenütt járható. Az erdők rovatába feljegyezte, hogy a helység mögött egy nagy tölgy- és bükkerdő található, mely mindenhol gyalog járható, egyes helyeken lóháton is és 3 gyalogút vágja át. A rétek a völgyben többnyire szárazak. Az utak rovata üres. Palkonya széles hegyhát lejtőjén fekszik, és a vele szemben fekvő Harsány hegy uralja. A térképszelvényen a főút a falun halad át. 13. Vokány a szelvény északnyugati felén, észak-déli irányban húzódó, szalagtelkes település. Távolsága St. Trinitástól 1/4, Atától 1 1/4, Herendtől másfél, Rácz Pétertől 3/4 és Palkonyától 1 3/4 óra. A szilárd épületek rovatát ledettózta, tehát itt is, miként Palkonyán, lehetett egy kis templom. A vizek rovatába feljegyzettek szerint itt is egy ásott árok van, mely Herend falu felől jön, jobbról. Balra egy forrás ered a falu fölött. Mindenütt járható.
