T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
lás tanúsága szerint - a Batthyány család birtokában volt. A szelvény északnyugati részén feküdt Egerszeg, amelynek/4/só lehetett a megkülönböztető jelzője, hiszen a pécsi járásban fekvőtől, a Pécsi szeminárium birtokától ezzel különböztették meg. Ez a falu Batthyány Tivadar gróf birtoka volt, 33 ház állott benne és 256 főt jegyeztek fel ténylegesen ott tartózkodóként 1785-ben. Ettől délre feküdt egy kisebb betűkkel jelölt Egerszeg település, amely valószínűleg e birtoktesthez tartozó puszta volt. Korabinszky lexikonában Baranya megyében két Egerszegh nevű falut említ. Az egyik a hegyháti járásban van, amelyről már megemlékeztünk, a másik a pécsi járásban. A Descriptióban a szentlőrinci járásban találjuk ezt a falut, amelyet a Battyány megkülönböztető szóval jelöltek. Romai katolikus, magyarlakta falu volt, Bodony filiája. 112 E falu szomszédságában találjuk a Manjarosd névformában feltüntetett Monyorosd falut, ugyancsak Batthyány Tivadar gróf birtokát, ahol 35 ház és 281 lakos került feljegyzésre. E falu keleti szomszédságában találjuk Bodonyt, amely ugyancsak Batthyány Tivadar gróf birtoka volt, mint ahogyan a térképen külön faluként jelölt Hegy és Szentmárton falvak is. Az előbbiben 32 házban 237 lelket jegyeztek fel 1785-ben. Hegy faluként a népszámlálás idején Hegyszentmárton néven összevontan szerepel. Ezekben 37 ház és 223 lélek szerepel a népszámlálás anyagában. Korabinszky munkájában Monyorosch magyar faluként szerepel a pécsi járásban, Bodonyt ugyanott találjuk egy katolikus templommal feljegyezve. Hegyszentmártont kettőt is feljegyzett, a pécsi járásbélinek magyar lakosai voltak. A Descriptióban Bodony és Monyorosd a szentlőrinci járásban található, mindkettőben katolikus magyarok laktak. Bodonynak négy leányegyháza volt, ide tartozott Monyorosd és a siklósi járásban Hegyiszentmárton néven feljegyzett magyar falu katolikus lakossága is. 113 E községekkel egyvonalban keleti irányban húzódik tovább Batthyány Tivadar birtoka. Ide tartozik még: Babarcz Baráth-Szőlős falu 38 házzal és 240 lakossal, Szava falu 56 házzal és 367 lakossal, Turony 59 házzal és 293 lakossal. E falutól délnyugatra feküdt Csarnóta 50 házzal és 282 fővel. S ehhez a birtoktesthez tartozik még a szelvény legkeletibb pontján fekvő Bisse, ahol 86 házat és 449 főt jegyeztek fel a népszámlálás idején. Korabinszky munkájában ezekről a településekről a következőket jegyezte fel: Babarezot német-magyar faluként a baranyai járásban említi, katolikus és evangélikus templommal, de ez nem azonos a mi Babarczszőllősünkkel, mert ezt a Descriptióban a szentlőrinci járásban találjuk, katolikus magyar faluként, amelyben izraeliták is laktak és Bodonynak volt a filiája. Szava Korabinszkynél Sawaként magyar falu a pécsi járásban, evangélikus templommal. Túron, Cscharnota és Bische a pécsi járás falvai voltak, Turonnál feljegyzi, hogy magyaroka lakosai, Bissénél pedig, hogy református temploma van. A Descriptio adatai szerint mind a négy faluban magyarok laktak, Bissen, Csarnótán és itt Toronynak írt faluban reformátusok éltek. Bissének saját parókiája volt, Csarnóta Turony filiája volt. Szaván katolikusok laktak, Garé volt a filiája. 114 A szelvényen található falvaknak ettől délre fekvő települései zömükben gróf Batthyány Fülöp birtokához tartoztak. Az első falu ezek közül a középen fekvő Viszló, ahol 86 házat és 589 főt jegyeztek fel. Ettől északra egy erdő közepén található kisebb betűkkel egy másik Viszló, amely feltételezhetően ugyancsak ehhez a településhez tartozó puszta lehetett. E falutól és pusztától délnyugatra találjuk a Körösnek jelölt Kórós falut, amelyben 45 házat és 349 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Ugyancsak Batthyány Fülöp birtoka volt a vele nagyjából egyvonal112 Korabinszky i. m. 138. o. - T. Papp i. m. 26. o. 113 Korabinszky i. m. 427, 62, 629. o. - T. Papp i. m. 26-28. o. 114 Korabinszky 648, 786, 87, 57. o. - 7'. Papp i. m. 28-30. o.
