T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

és Patacstól2 3/4 óra. A2. rovatba feljegyzettek szerint „nagyon kis falucska". A Geresd patak folyik rajta át, amelyen egy fából készült híd áll. A patak melletti rétek többnyire nedvesek. Az utak jók. A falu közepén egy mélyút visz a hídhoz. A 9. sz. alatt találjuk Pazdant, amelynek Sooktól való távolságát 1/4, Pellértől 1 1/4 órányira írja. A fölötte levő Zók adatát ledettózva, ezt is kis falucskának írja a 2. rovatban. A vizek rovatában közöltek szerint csak esős időben van egy kis patakja, amelyen fahíd áll. A rétek többnyire mocsarasak és bozótosak. Erdőt nem említ. Az utak nagyobbrészt jók. A falucska egy kis domb lejtőjén fekszik. A10. sz. alatt találjuk Aranyas községet, amelynek adatát már áttekintettük, úgy szintén a 11. sz. alatti Gadány ét is. A12. sz. alatt jegyezte fel a mérnök Jessen vagy Tischen nevét, amely aztán a közhasználatban Tésen néven szerepelt mindig. Négy falutól való távolságát ismerteti: Ozd és Kisasszonyfa l-l, Gerde 1 3/4, Velin 3/4 óra. A szilárd épületek rovatába egy falazott, de rossz állapotban levő urasági házat jegyzett fel. A vizek rovata üres. Az erdő rovatában szerepel, hogy a kezdetén és déli irányban magas törzsű, sűrű erdő van, amelyben csak a kijelölt utakon lehet haladni. Egy kis száraz rétet jegyez fel. Az utak jók. A helység egy nagyon gyengén lejtő területen helyezkedik el. A13. sz. alatt szerepel Baksa. Nyolc település távolságát közli tőle. Tessentől 3/4, Velintől és Bagotától 11/4, Szooktól és Pazdantól 1 3/4 órányira fekszik, Aranyostól való távolsága 2, Gadánytól 1 3/4, Görcsönytől 1 óra. A helységben egy jól felépített urasági ház, mellette egy szilárd anyagból épült magtár (Schüttkasten), a helység alatt kb. 1500 lépéssel egy patakon fából épült malom áll. Egy, a faluban eredő patak átfolyik rajta, mellette egy másik kis forrás, mindkettő fölött fahíd vezet át. A helységtől jobbra és balra, kis távolságban magas törzsű fákból álló erdő van. A patak és a helység melletti rétjei szárazak. Útjai jók, a falunál mélyútak találhatók. Egy hegy oldalán fekszik. A 14. sz. alatti Kádja majorságról már beszéltünk. A 15. sz. Tengerin távolsága 5 településtől szerepel ebben a leírásban. Baksától fél, Tessentől 1 1/4, Ózdtól 1 1/2, Egerszegtől és Monyarodtól egyaránt fél-fél órányi távolságban levőnek jelezte ezt a falu t. A 2. rovatba írtak szerint ez egy kis rossz falu („Ein kleines, schlechtes Dorf"). Az előtte elfolyó patakocska egy fából készült malmot forgat. A nyugati irányban fekvő erdőben magas törzsű fanemek találhatók, s az erdő közepén levő úton lehet közlekedni. A rétek a pataktól lefelé valamelyest mocsarasak. Az utak többnyire jók. A falu egy valamelyest süppedékes talajon fekszik („etwas weich abstallenden Terrain"). A 16. sz. alatt találjuk Görcsönyt, amelynek hét helységtől való távolságát rögzítették: Regenictől (helyesen:Regenye) 3/4, Gyódtól 1 1/2, Bilerdtől (valószínűleg Pellérd) 2, Gadánytól 1, Aranyardtól (ez Aranyas lehet) 11/4, Pazdantól 11/2, Szooktól 11/2 óra távolságban feküdt. A rovatot nagyon szépen írták, feltételezhetően másoló műve, így a helynevek „elhallása" érthető. A faluban a magaslaton áll egy szilárd anyagú templom, és a helységben egy kastély (Schloss) és egy magtár. A falun átfolyik egy patak, amely a falu fölött ered, fahíd vezet át rajta, és gyalogösvény (Fußsteig), a többi vizek is hidakkal ellátottak. A helység kezdeténél, kelet felé magas törzsű erdők és déli irányban szőlők - fákkal vegyítve - találhatók. A rétek többnyire szárazak. Az utak jók, a falu fölött egy mélyút és egy ösvény vezet a faluba. A helység egy szakadékban (Schlucht) fekszik. A 17. sz. alatti települést Kis Görcsöny vagy Német Görcsöny vagy Bode, három néven jegyezte fel a hadmérnök. A térképszelvényen is három nevet jegyeztek fel, Görcsönytől délre: Kis-Körcseny névformában szerepel itt az első, a többi már a leírásban is feltüntetett