T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
hogy „Sőke és Sőkéd" két horvát falu Baranya megyében, a pécsi járásban. A Descriptióban mind az öt falu a pécsi járásban van, s mindegyiknek katolikusok a lakosai, akik Németihez tartoznak egyházilag. Bostában és Keszüben magyarok laktak, Kökényben és Szőkén illyrek, Szilváson magyarok és illyrek éltek. 106 Volt azonban ezen a szelvényen Batthyány-birtokhoz tartozó falu is, így Pazdán Batthyány Lajos gróf birtoka volt 15 házzal és 113 lakossal, Bagota és Tengerin B. Tivadar gróf nevén volt, az előbbiben 19 ház állott és 134 lakos élt, az utóbbiban 23 házat és 178 lakost jegyeztek fel 1785-ben. De az ő birtokához tarozott még a szelvény nyugati részén fekvő Udvara falu is, ahol 60 házban 528 lakos élt. De B. Fülöp grófnak is volt ezen a tájon egy faluja: az Udvardtól délkeleti irányban fekvő Ocsárd 64 házzal és 428 lakossal. Korabinszky lexikonában Pazdán, Tengerin, Udvard és Ocschard magyar falvak a pécsi járásban. Bagotáról csak annyit közöl, hogy a pécsi járásban fekszik. A Descriptióban e falvak fele: Bagota, Pázdány és Tengerin a szentlőrinci járásban feküdt. Mindhárom katolikus magyar település volt, Bagotán izraeliták is éltek. Bagota Szabadszentkirály, Pázdány Pellérd és Tengerin Bodony filiája volt. Ocsárd magyar, Udvard illyr lakosú falu volt. Ocsárd Görcsöny, Udvard pedig Egerág filiája volt. 107 Volt itt még egy közbirtokosság tulajdonában levőként feltüntetett falu: Tessen, amelyet ma Tésennek ejtünk. Itt 66 házban 502 fő lakott. Korabinszky lexikonában Teschin és Teschenfa néven két falu neve szerepel, az egyik a pécsi, a másika siklósi járásban. Itt nyilvánvalóan az elsőről van szó. Közelebbi információt nem ad róluk. A Descriptióban Téssen névformában a szentlőrinci járásban találjuk, r. katolikus magyar falu, amelyben izraelita vallásúak is éltek. Kisasszonyfa filiája volt. 108 A Kamara birtokában volt a főút mentén fekvő Baksa. Ebben a faluban 82 ház állott és 524 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Korabinszky lexikonában Bakscha néven szerepel a pécsi járásban. A Descriptióban a szentlőrinci járásban találjuk, mint katolikus magyar falut, amely Görcsönynek volt a filiája. 109 Baksától keletre jelölték Görcsöny falut, amelynek földesura ekkor Losch Ferenc volt. 87 házat és 528 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszky munkájában Görcschony névformában szerepel, mint horvát falu a baranyai járásban. A Descriptióban a szentlőrinci járásban jegyezték fel, magyar és német lakosai voltak, katolikus és izraelita vallást gyakorolták. Plébániájához négy község tartozott, mint leányegyház. 110 A térképen jelöltek még egy települést, mely valószínűleg puszta lehetett: Kis Körcsény-Német Görcseny, Bode nevekkel, de ezek a népszámlálás anyagában nem szerepeltek, nem találhatóak. A 19. század elején készült térképen K. Görtsön néven szerepel. A továbbiakban most sorra vesszük - a hadmérnök által követett sorrendben - ennek a szelvénynek eddig még meg nem vizsgált településeit, s áttekintjük a róluk írt hivatalos feljegyzéseket. A 31. szelvény 1. sz. alatt Malom helységet találjuk. Ennek négy helységtől való távolságát jegyezte fel: Pécstől 11/4, Pellértől 11/2, Keszütől 3/4, Udvarnak feljegyzett Udvardtól 1 1/4 óra távolságban volt. A szilárd épületek között egy egészen kis templomot találunk. Egy jelentéktelen patakocskát jegyeztek fel a vizek rovatába. Az erdőkkel kapcsolatban az alacsony bokrokkal többnyire sűrűn benőtt területet említi, amelyeken a megjelölt utakon lóháton is lehet közlekedni. A rétek az elején nedvesek, majd a helység felé mocsarasak. A 106 Korabinszky i. m. 301, 705, 70. o. - T. Papp i. m. 25-26. o. 107 Korabinszky i. m. 518, 759, 787, 716, 464, 24. o. - T. Papp i. m. 25-28. o. 108 Korabinszky i. m. 762. o. - T. Papp i. m. 27. o. 109 Korabinszky i. m. 270. o. - T. Papp i. m. 26. o. 110 Korabinszky i. m. 207. o. - T. Papp i. m. 27. o.
