T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

Gyód e két falutól nyugatra, a főút mellett fekszik, házai észak-déli irányban helyezkednek el. A mérnöki leírásban Gyód a 23. sz. alatt szerepel, amelynek négy helységtől való távolságát közölték: Keszütől 1/4, Pellértől és Gadánytól egyaránt 1 1/4, Görcsönytől 1 1/2 órányira fekszik. Az első két rovata üres. Az erdőkről annyit ír, hogy balra a magaslaton a kocsmánál egy magas nagy tölgyerdő található, mely ritkás, de alatta bozótos húzódik. A rétek rovatában visszautal az előtte levő Kökényre, amelyben azt jegyezte fel, hogy a völgyben meglehetősen száraz rétek vannak. Az utak rovatában írtak szerint a magasban a kocsmánál egy kereskedelmi út halad el Pécsről Szlavóniába. A helység két völgy között fekszik, a magasban, amely előre dominál. Regénye, Gyódtól délre található a térképszelvényen. A leírásban a 28. sz. alatt szerepel, s hat helységtől való távolságát jegyezték fel. Ocsárdtól és Bódétól l-l, Gecsénytől (!) 3/4, Gyódtól 1, Kökénytől 11/2 és Szőkédtől 1/2 óra távolságban van. A szilárd épületek rovatában nincs semmi, a vizekről írva feljegyzi, hogy a falu felső részén ered egy kis víz, amely oldalt egy malmot forgat. Az erdők rovatában leírja, hogy e falunál kezdődik egy kevert fafajokból álló vegyes erdő, amely Szőkédnél a völgyben Gari felé halad. A helységtől 700 (?) lépésnyire magas, de ritkás erdő terül el. A leírás 5. pontjában Kökényre utal vissza, vagyis a rétjei szárazak. Az utak közepesek, száraz időben jól járhatók. Két kis hegyoldal között fekszik. Czindery-birtok volt a szelvényen szereplő Kádja puszta is, amely e szekció nyugati részén, egy erdő közepén feküdt. 1785-ben 2 házzal és 13 lakossal jegyezték fel a népszámlálás anyagában, a 9. sorszám alatt. Korabinszky lexikonába és a Descriptióba nem jegyezték fel adatait. A szelvényhez készült leírás nagyon tanulságos a gazdaságtörténettel foglalkozók számára. A 14. sz. alatt rögzítették adatait, s neve mellé feljegyezték, hogy majorság (Maierhof). Három helységtől való távolságát rögzítették: Baksától fél, Bagotától 1 1/4, Görcsönytől ugyancsak ennyi óra távolságban feküdt. A szilárd épületek rovatába bejegyezték, hogy egy gazdasági épületből, kisebb építményekből és egy kocsmából áll. A vizek rovatába feljegyezték, hogy nem messze a majorságtól déli irányban egy szakadékból egy kis patak ered, amely a déli szekcióba folyik át. Egy magas törzsű erdő van a határában. A kis rétek a szakadékban mocsarasak. Áthalad rajta az az út, amely Nemes Szent Királyról Pécsre tart. A puszta elhelyezkedéséről nem közöl semmit, hiszen ez a térképről azonban szembetűnik. (A szelvény délnyugati részében, a főút mellett jelölték.) Ez az adat azért érdekes, mert itt egy irtás helyén létesített allodiális majorságról van szó, amely nincs is szomszédságban a földesúr jobb ágyfalva ival. Az előbbi kis „minta" megmutatja, hogy ekkor a földesúri birtoktestek még ritkán képeztek határos területet, s ezért a hadmérnökök sem aszerint mérték fel a terület jellegzetes vonásait, hanem a maguk külön útján haladtak. A terület gazdaságának áttekintésekor azonban ebben a helységekkel túlzsúfolt szekcióban, de a megye, sőt az ország egész területén a települések sajátosságainak megállapításához változatlanul nagy jelentősége van a tulajdonviszonyoknak, mert az allodiális gazdálkodás, a nagy uradalmak kezdődő kialakulásakor ez igen fontos szempont. De a korabeli viszonyok pontos behatárolásakor legalább ekkora jelentősége van a természeti jellemzők nyomon követésének. Ezek pedig a hadmérnökök felmérésében tükröződnek vissza a legpontosabban. Ezért a jövőben a hadmérnök által végzett leírás sorrendjét követjük a terület településeinek vizsgálatakor. Ezzel a módszerrel a tájat egységében és a felmérők szemével látva tömöríthetjük megállapításainkat, és - reményünk szerint - a mindenkori lényeget emelhetjük ki azokból. Továbbhaladva e szelvény északnyugati sarkában találjuk Nemes Szent Király községet,