T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

gyan ezt a 2. pontban feljegyezték. Egy feljebb eredő vizecske a helységtől néhány száz lépésnyi távolságban egy malmot működtet, majd a Dombóvártól lenyúló mocsárba ömlik. A fentebb található erdőséget Kercseligetnél leírta. A rétek szárazak. A kb. 600 lépéssel a helység alatt elhaladó országút jó és a süppedékes helyeken hidakkal ellátott. A többi földes erdei út nedves időjárás esetén rossz. Hegyoldalon (Abhang) fekszik. E településektől nyugatra, a szelvényt átszelő Szék patak nyugati oldalán találjuk Vásáros Dombot. Ebben a helységben 59 házat és 559 lakost jegyeztek fel a népszámlálók 1784-ben. Korabinszky lexikonában „Dombó, általában: Vascharosch Dombó" néven szerepel Baranya megye hegyháti járásában. Egy katolikus temploma volt. A Descriptióban ugyanebben a járásban magyar és német lakta faluként jegyezték fel, rom. katolikus lakosokkal. Hat filia tartozott templomához.

71 A térképszelvényhez készült leírás 23. száma alatt szerepel Vásáros Dombó, amely Gerényestől 1, Mágocstól 2 1/2, Szektsőtől 3/4, Jagonaktól 11/4 órányira volt. Szilárd épületként említi a patak túloldalán fekvő templomot s a közelében levő lakóházakat. Az előtte elfolyó patak nagyon mocsaras, iszapos és csak az említett falunál lehet rajta hídon átkelni. Erdőt nem említ. A pataknál levő rétek mocsarasak. Az országúthoz vezető út rossz. Egy meglehetősen meredek hegy oldalában fekszik. A térképszelvényen e településtől nyugatra fekszik Gerényes. Ebben a faluban az első népszámlálás idején 59 házat és 388 lakost jegyeztek fel. Korabinszky lexikonában magyar falunak említi Baranya megyében a Zselicz hegynél. 2 1/4 mérföldnyire volt Szigettől (Szigetvártól) észak-északkeleti irányban. A Descriptióban magyar és katolikus lakta falu, Vásárosdombó filiája.

72 A térképszelvényen a falu házai szórtan helyezkednek el, s Gerénjes névformában szerepel. A mérnöki leírás a 21. sz. alatti Gtrém/esnekMocsoládtól való távolságát 11/4, Mágocstól 1 3/4, Vásáros Dombótól 1 órányira becsülte. Szilárd anyagú épülete nem volt. A lejjebb elfolyó patakon 3 híd áll. Az erdő rovatában Vaszar adataira utal, ahol az erdő magas törzsű fákból áll, amelyet sűrű vágások nőttek be, és csak a megjelölt úton lehet benne haladni. Rétjei szárazak. Az útjai: feltűnően nedves időjárás esetén csak nehezen használhatóak, 2 mélyútja van. Ez utóbbi három adat lényegében Vaszar adatainak „ledettózásábóf" származik. E falu - miként Nagy Ág - a völgy két oldalán, magaslaton fekszik. A térképen Gerényestől délre találjuk Tékest, attól nyugatra Tarróst, Hörnyéket, s a Szék patak mellett Vásnokot. A szelvény legdélibb pontján fekszik Sásd. Ezek a települések mind Esterházy-birtokok voltak. De ehhez az uradalomhoz tartozott még a délkeleti irányban fekvő Vaszar és Nagy Ágh is. Tékesen a népszámlálás idején 63 házat és 376 lakost jegyeztek fel, Tarroson 41 házban 225-en éltek, s Hörnyék faluban - ami térképszelvény oldalán Hernye, a térképszelvényen Hörn je névformában szerepelt - 36 házban 230 lakost tüntettek fel ekkor. Korabinszky lexikonában Tékes magyar faluként szerepel Baranya megyében, amelynek Szigettől és Nádastól való távolságát tünteti fel. Tarrosch ugyancsak magyar falu, amely Nádastól 11/4 mérföld távolságban van Nádasdtól. A Descriptióban mindkettő magyar és németek által lakott falu volt, ahol rom. katolikusok éltek, akik Vázsony filiáit alkották. Mindkét faluban evangélikusok és izraeliták is laktak. Hörnyékről Korabinszky csak annyit közölt, hogy a hegyháti járáshoz tartozott, s a Descriptióban magyar és német lakosokat jegyeztek fel, katolikus lakosokkal, ez is Vázsonyhoz tartozott egyházilag. Sásdot nem találjuk Korabinszky lexikonában s Vaszar is csak úgy szerepel, mint a hegy71 Korabinszky i. m. 124. o. - T. Papp i. m. 32. o. 72 Korabinszky i. m. 198. o. - T. Papp i. m. 30. o.