T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
lyet az előző szelvényen már láttunk, de feldolgozására itt került sor. Innen, e szelvény délkeleti részéből kiindulva, Ózdtól haladunk északi irányban Kis Asszonyfa vagy Asszonyfa irányába, ahová út is vezet Ózdról. Visszatérve azonban a szelvény délkeleti csücskében található Ozd falura, a népszámlálás idején Sixty Ferenc özvegyének birtoka volt. 45 házat és 387 lakost tüntettek fel a területén. Korabinszky lexikonában a pécsi járásban tüntetik fel, magyar faluként. A Descriptio a szentlőrinci járásban jelöli. Magyar falu, katolikus lakosokkal, akik Kisasszonyfa filiáját alkották. 32 A hadmérnök a IX. oszlop 29. szelvényének 14. száma alatt jegyezte fel. Ozd négy helységtől való távolságát közli: Tengerintői másfél, Tessentől 1, Gerdétől 2, Kisasszonyfától félóra távolságban feküdt. Az erdők rovatába feljegyezték, hogy magas törzsű fákból álló erdőség veszi körül a falut. A rétek többnyire szárazak. Útjai jók. (A Weege szót használja, ami nem főutat jelez.) Ez a falu is síkságon feküdt, mint a hozzá közel fekvő Mecske (mai Magyarmecske). A többi rovata üres. Ózdtól északra találjuk Kis Asszonyfa vagy Aszszonyfa néven jelölt falut. Ez a település a térképen is jelölt Kenést patak keleti partján feküdt, és házai az út két oldalán helyezkedtek el. II. József uralkodása idején Batthyány Lajos gróf birtoka volt, 42 házzal és 321 lakossal. Asszonyfa néven Korabinszky lexikonában 10 települést találunk, közülük KischAsszonyfa a pécsi járásban található, katolikus temploma volt már akkor. Korabinszky feljegyzi neve mellé, hogy ez Istvánfy szülőfaluja és Batthyány Lajos gróf birtoka. A Descriptióban katolikus magyar falunak jelzik, amelyhez 4 falu katolikusai tartoztak ekkor. 33 A hadmérnök a 29. szelvény 13. száma alatt tüntette fel Kisasszonyfa adatait. Öt falutól való távolságát közölték, mégpedig Kis Telek 1/4, Sz. Gáli 2, Görde (sic!) 11/4, Velin (helyesen Velény) 13/4, Bagota 21/4, Tessen 1 óra távolságban volt tőle. A szilárd építmények rovatába feljegyeztek egy jól megépített templomot, egy nagy juhaklot (Schafstall?) és a patak partján épült malmot. A Kerest patak a helység előtt folyik el, a helység fölött és alatt mintegy 1000 lépés távolságban fahidak épültek rajta. Az erdő rovatában közli, hogy keleten rétekkel és szántóföldekkel tarkított erdőség található. A rétek a falu alatt és a patak mellett nagyrészt mocsarasak (Sumpfig), és itt-ott fákkal benőttek. A rét náddal kevert. Az utak többnyire jók. Rosszak azonban azok, amelyek a falu fölött, a pataknál az erdőn át vezetnek. Metskéhez hasonlóan: síkságon fekszik. E szelvény délkeleti részén találjuk még Kis Telek és Metske falvakat. Az első Czindery Rókus birtoka volt 31 házzal és 217 lakossal, míg Metske vagy Mecske falu a Kamara tulajdonában volt. 50 házat és 427 lakost jegyeztek fel itt a népszámláló biztosok. Korabinszky lexikonában Telek, Kisch-Telek magyar falu Baranya megye pécsi járásában, Metschke falu ugyancsak ott van és magyar falu, egy evangélikus templommal. A Descriptióban Kistelek és Mecske a szentlőrinci járásban feküdt, mindkettő magyar falu volt. Kisteleken r. katolikusok laktak, s egyházilag Kisasszonyfához tartozott. Izraelita lakosokat is feljegyeztek itt. Mecskén reformátusok laktak, s egyházilag ide tartozott Rónádfa és Hernádfa. 34 A hadmérnök leírása Kis Telekről a 29. szelvényen, all. sz. alatt 5 helységtől való távolságát rögzítette. Eszerint: ez a falu a majorságtól 1 1/2, Rónátfától 3/4, Sz. Gáltól 1 3/4, Gerdétől 1 3/4, Mecskétől fél óra távolságban van - hangzik a leírás szövege. Nincs benne szilárd épület. Keletről kb. 1000 lépésnyire folyik a Geresd (mindenütt Kerest-nek írta a 32 Korabinszky i. m. 505. o. - T. Papp i. m. 27. o. 33 Korabinszky i. m. 20. o. - T. Papp i. m. 27. o. 34 Korabinszky i. m. 751, 406. o. - T. Papp i. m. 27. o.
