T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
nya megye pécsi járásában feküdt. A Descriptio Baranya megye szentlőrinci járásában tüntette fel. Magyar és katolikus lakosai voltak, Kisasszonyfa filiája volt. 23 A hadmérnök leírásában Gilvánfa a térképszelvény 22. száma alatt szerepel. A táblázatban 5 helységtől való távolságát jegyezték fel: Tessentől 2, Kisasszonfától 11/4, Kis Telektől 3/4, Metskétől 1/2 és Monosokortól 1 3/4 órányira feküdt. Egy kocsmát jegyeztek fel benne szilárd építményként. A vizek rovatában feljegyzi a hadmérnök, hogy a Pesencze (helyesen Besencze) felé fekvő kocsma irányában nagy, mély mocsarak vannak. Mindszent felé a Kerest patak mocsaras, iszapos területet alkot, és csak a hegyháton lehet arrafelé közlekedni. Erdei az Uj Mindszentnél leírtakhoz hasonlóak, vagyis sűrű, vegyes erdő található ebben a határban is. A rétek többnyire mocsarasak. Az utak rovatában szerepel, hogy a Pécsről Szlavóniába vezető kereskedelmi út itt halad át. Síkságon fekszik, nagy erdőségek és mocsarak tagolják. Innen két út halad tovább. Az egyik nyugati irányban, a szelvény északi részén elhelyezkedő Monosokorra, a másik út délnyugat felé - Besence érintésével - Nagy és Kis Csányt érinti. (Az első falu nevét a térképen Monosoker névformában találjuk, csak néhány házzal jelölték, másik két település nevét következetesen Kis és Nagy Csán névformában találjuk.) Kis Csán a térképen észak-déli irányban párhuzamos házakból álló település, míg Nagycsány ugyancsak észak-déli irányban fekvő egyutcás település volt. Monosokor ekkor Esterházy Miklós herceg birtoka volt, 17 házat és 146 lakost írtak össze területén. Eléggé elszigetelten feküdt, az út innen már a Somogy megyei Okorágra vezetett át. Korabinszkynél Monoschokor magyar faluként szerepel Baranya megye pécsi járásában. A Descriptióban a szentlőrinci járás magyar, református falva volt. A Somogy megyei Okorág filiája volt. 24 Monosokor mérnöki leírását a 30. szelvény 5. száma alatt találjuk, ahol négy helységtől való távolságát rögzítették. Okorágtól 1/4, Metskétől 2, egy kocsmától 1 és Sumonytól 2 óra távolságban volt. Az erdők rovatában a szelvény élén feljegyzett Selle (helyesen Sellye) Somogy megyei mezővárosra utal vissza, ahol az erdők bokrai nehezítették a járást. A rét rovatában feljegyzi, hogy sok a náddal és gazzal benőtt terület. Utal a faluban levő árokra, amelyben nád és bozót nő. Az utak rovatában az előzőleg említett falvak adataira utal (Kákics, Okorág, Marocsa). S ezekben a környező falvakban a sok mocsár miatt nehezen lehet közlekedni. Monosokor, akárcsak a szomszédos Okorág, síkságon fekvő falu, amelyet erdők és mocsarak vesznek körül. A Gilvánfáról leágazó másik út Besencze irányában halad, délnyugat irányában. Ennek a falunak Páprád felé is volt útja. Kamarai birtok volt, ahol 32 házat és 236 lakost jegyeztek fel az első népszámlálás idején. Korabinszky lexikonában Beschencze Baranya megye siklósi járásában feküdt. A Descriptióban ugyancsak a siklósi járásban tüntették fel. Magyar falu volt, r. katolikus és református lakosokkal, akik közül a katolikusok Vajszlóhoz, a reformátusok Kiscsányhoz tartoztak egyházilag. 25 Besencze a térképszelvényhez készült leírásban a 23. szám alatt szerepel. Gilvánfa tói és Páprádtól l-l órányira volt, és egy magtárat (Schütthaus) jegyeztek fel szilárd épületeként. A víz rovata üres. Erdei magas törzsű kevert nemű fákból álltak. A rétek a falu határában, mocsarak mellett feküdtek és többnyire nedvesek voltak. Az út rovatba feljegyezték, hogy e falutól mintegy ezer lépésnyire haladt el a Pécsről Szlavóniába tartó kereske23 Korabinszky i. m. 200. o. - T. Papp i. m. 27. o. 24 Korabinszky i. m. 427. o. - T. Papp i. m. 27. o. 25 Korabinszky i. m. 53. o. - T. Papp i. m. 28. o.
