T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

10. Bodollya Pattinától (Batina) 2 3/4, Darástól 1 3/4, Maroktól 1 1/4, Kis Faludtól 3/4 óra távolságban van. Magaslaton egy szilárd anyagú temploma áll. E szelvény északkeleti részén Podallya néven szereplő falu házai két, egymást keresztező út irányát követve, azok két oldalán helyezkednek el. 11. Mocska. Itt is feldolgozta a hadmérnök, igaz, csak a Lapáncsától való 3/4 órányi távolságát jegyezte fel és azt, hogy a falu egy része a XI. oszlop 35. szelvényében fekszik. A szelvényen látható ábrázolás szerint ez is út menti település volt. 12. Lucs, Bengétől 3/4, Lipovától 21/4, Ilocskától félórányira van. A térképszelvény ábrázolása szerint ez is út menti, szalagtelkes település volt. 13. Szent Iván (az iratokban, a térképeken: St. István) Lucstól és Ilocskától 11/4, Vilánytól 3 3/4, Berementtől (melyet Eperjessy Bellyének jegyzett fel, javítva az eredeti szövegen) 2 1/4, Petárdától másfél és Bolmánytól 1 óra távolságban van. A szelvény nyugati részén, utak keresztezésében fekszik. A szelvény földrajzi leírását Karancs adatainál találjuk. A szelvény legfigyelemreméltóbb része a Karasicza folyó, amelyet három néven is említenek (Krasso vagy Karassus is szerepel az eredeti feliratok között). A szelvény egészére az 1. sz. alatt Karancsnál részletesen leírt földrajzi jelleg nyomta rá bélyegét. Jelentős szerepe volt a Karasicza folyónak, s a leírás során viszonylag háttérbe szorultak az utak. S bár ezek a települések jelentékeny nagyuradalmak részei voltak, a Krasso folyó rendezetlensége nehéz helyzetben levőnek mutatja e terület lakosait. Ez a folyó 80 km hosszan folyt a Dunába történő beömléséig. Ezen a szelvényen az addig a Zengő hegycsoporttól déli irányban futó folyó Ilocskánál kelet felé fordul, s széles mocsártól kísérve tart a Bodolyai hegycsoport felé. E szelvény települései utakhoz kötődnek, azok mellett vagy azok keresztezésében alakultak ki. Ez is egyik jele az új betelepülésnek. Ezzel véget ért a XII. oszlop 35. szelvényének leírása és áttérhetünk, déli irányban tovább haladva ugyanennek az oszlopnak 36. szelvényére. Ahogyan haladunk a Dráva felé, a két nagy folyó: a Duna és a Dráva kiöntései, közelsége mocsarassá teszi a talajt és a falvak száma egyre csökken. Ennek a szelvénynek oldalán mindössze 4 helység neve szerepel. Ezek a következőképpen helyezkednek el a térképszelvényen: északról dél felé haladva Esterházy Kázmér gróf 3 települése található: Kácsfalu, ahol 137 házat és 1286 lakost jegyeztek fel, Laskafeld vagy Laskafalu, amelyben 1784-ben 90 házat jegyeztek fel és 601 lakost és végül Dárda, amelyet a térképen Markt = mezőváros „státusban" levőnek jeleztek, de a népszámlálás iratanyagában községként szerepelt. Jelentékeny település volt, 173 házzal és 1192 lakossal. E szelvény legdélibb pontján fekszik Bellye, Krisztina főhercegnő e területen fekvő birtokának központja, ahol 151 házat és 852 lakost jegyeztek fel. Ez is községi státusban volt, éppen úgy, mint az alája tartozó települések. Korabinszky munkájában két Dárda nevű helységet említ. Az itt szereplő Dárda mezőváros volt már akkor is, 3/4 mérföldnyire volt Eszéktől északra. Katolikus és görögkeleti templom volt benne. A Descriptio anyaga ezt azzal egészíti ki, hogy ebben a baranyavári járásban fekvő mezővárosban magyarok, németek és horvátok laktak, akik a r. katolikus, a görögkeleti és az izraelita vallást követték. A katolikus plébániához öt filia tartozott, a görögkeleti parókia filiája Bellye volt. Kácsfalvát Korabinszky a siklósi járásban tünteti fel, egy görögkeleti templommal, míg Laskafalva vagy Laskafeld néven feljegyzett falut német lakosúnak írja ugyancsak a sikló-