T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
jegyzett Beuge falut, s alatta Karancsot. Ez a két falu a már említett Ilocskával együtt Esterházy Kázmér itteni birtokaihoz tartozott. 13engén 24 házban 228 lakost jegyeztek fel. Alatta húzódott hosszasan a Karasicza folyó mocsara. Karancs ettől keletre terült el, 172 házzal és 1062 lakossal. A további falvak már mind Krisztina főhercegnő neve alatt szerepelnek: északról lefelé haladva: Monostor, ahol 149 házat és 932 lakost jegyeztek fel a népszámlálók, Söpse vagy Szöpse (a későbbi térképen és a népszámlálás nyagában: Sepse). Itt 126 házban 626 lakost találtak. Ez alatt találjuk a Kuva néven felrajzolt falut, amely Keövel (Kő) azonos, s ahol 51 házban 309-en laktak 1784-ben. E szelvény déli részén helyezkedik el Herczeg Szóllős 214 házzal és 1287 lakossal. Végül a legdélibb ponton találjuk Keskend falut, ahol 69 házban 334 lakos élt akkor. Korabinszky munkájában változó részletességgel szerepelnek ezek a falvak. Löcsch, Lucscha szlovák faluként szerepel ebben a munkában Baranya megyében, egy katolikus templommal. Baranyavár rác-magyar falu, 74 jobbágytelekkel, Baranya megyében, a Krasso folyónál. Bellyéhez tartozott. Egy régi kastély maradványa és a Provizorátus háza, továbbá egy katolikus temploma volt. Baán vagy Bán német-illyr falu a Krassó jobb partján. Bodollya néven két falut is feljegyeztek Baranya megyében, az egyik a hegyháti járásban -amelyről már szóltunk- a másika siklósi járáshoz tartozott és a Bellyei uradalom része volt. 29 jobbágytelek tartozott hozzá. Benge falu szlovák lakosú Esterházy-birtok volt. Karancsról azt jegyezte fel, hogy Laskaföld és Baranyavár között feküdt, egy református templommal. Monostor magyar falu volt a siklósi járásban, egy görögkeleti templommal. Sepse ugyancsak magyar falu volt a siklósi járásban. Kőről annyit jegyzett fel, hogy a siklósi járásban feküdt. 166 A Descriptióban e falvak zöme a baranyavári járásban található. Karancson magyar, német, rác és görög lakosokat jegyeztek fel, akik r. katolikus, református, görögkeleti és izraelita vallásúak voltak. A katolikusok Dárdához tartoztak, a reformátusokhoz viszont Kő reformátusai kötődtek. A görögkeletiek Hercegszőlőshöz kapcsolódtak. Herceg Szőllős ugyancsak a nagyon vegyes lakosú települések közé tartozott: magyar, német, horvát, rác és görög lakosai voltak. Katolikus, református és görögkeleti vallásúak voltak. A ref. parókia helyben volt. A görögkeleti parókiának négy filiája volt. Keskend faluban német és illyr lakosokat jegyeztek fel, r. katolikusai Dárdához tartoztak, de voltak görögkeleti és izraelita lakosai is. Sepse magyar falu volt ebben a Descriptióban, katolikus és református lakosokkal. Az előbbiek Vörösmarthoz, az utóbbiak Kölkedhez tartoztak egyházilag. Kő ugyancsak magyar lakosú volt (a baranyavári járáshoz tartozott!), katolikusai ugyancsak Vörösmarthoz, míg a reformátusai Karancshoz tartoztak. Monostor (a későbbi Pélmonostor) német, horvát és illyr lakosú település volt. Katolikusai Baranyavárhoz tartoztak, a görögkeletiek templomához viszont két falu (Baranyavár és Lucs) hasonló vallást követők tartoztak. Bán faluban németek és rácok laktak, katolikusai Baranyavárhoz tartoztak. A görögkeleti parókia helyben volt. Baranyaváron horvátok és illyrek éltek a katolikus plébániának két filiája volt, a görögkeletiek Monostorhoz tartoztak. Bodollya horvátok által lakott település volt, ahonnan a katolikus lakosok Vörösmartra, a görögkeletiek Kisfaludra járhattak templomba. Lucson németek, horvátok és illyrek éltek, a katolikus plébániának három filiája volt, mindhárom ebből a szelvényből: Benge, Illocska és Szentistván. A görögkeletiek valószínűleg Monostorhoz tartoztak. -Szentistván faluban katolikus németek laktak. Benge pedig katolikus horvátok által lakott falu volt. Illocskáról már megemlékeztünk, de azért nem árt emlékeztetnünk arra, 166 Korabinszky i. m. 386, 32, 29, 62, 48, 280,427, 674,323. o.
