T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

zet, s amelyben bármi hosszú hajóúton friss maradt az ivóvíz. A mohácsi iparosok között találunk még két borbély-sebész mestert is.

162 Éppen ennek a leírásnak anyaga alapján már azt is sikerült tisztázni, hogy Mohácsra mikor és honnan települt be az iparosok többsége.

163 Mindkét mezőváros kiemelkedő szerepet játszott a környezetében is az iparosai által készített keresett árukkal, amelyeket vásárain jól tudtak értékesíteni. Továbbhaladva dél felé rátérünk a XII. oszlop 34. szelvényének tárgyalására. Ezen a szelvényen 10 települést tüntettek fel a jobb oldalon, mint amelynek adatai ebben az anyagban szerepelnek. E szelvény északnyugati oldalán találjuk Ditis nevét, amelynek magyar neve: Töttös szerepel a 19. század eleji térképen is. Rácz Töttös néven találjuk a hazai első népszámlálás anyagában. E szerint Rácz Töttös 1784-ben Battyhány Fülöp gróf birtoka volt, ahol 127 házat és 840 lakost jegyeztek fel. Tőle délkeletre találjuk Mais falu, amely a térképen Mayes néven is szerepel. Ez Krisztina főhercegnő birtoka volt s 242 házában 1634 lakost jegyeztek fel a népszámlálás biztosai. E falutól délre további hat olyan falut jegyeztek fel, melyeknek Krisztina főhercegnő volt a földesura. Észak-déli irányú tájolásban helyezkedik el Udvard (a népszámlálás anyagában Udvar néven) 35 házzal és 196 lakossal, út és részben víz mellett feküdt. Ugyancsak út és víz mellett fekszik Dályok, ahol 128 házban 1132 lakos szerepelt a népszámlálás anyagában. Tőle délkeletre találjuk a nyugat-keleti tájolással elhelyezkedő Isip vagy Iszép falut, ahol 123 házat és 1075 lakost jegyeztek fel a népszámlálás idején, 1784-ben. Ettől délnyugatra feküdt Kis Faliad (a népszámlálás anyagában Kisfalud), amely észak-déli irányban nyúlt el, s ahol 169 házat és 928 lakost jegyeztek fel. Tőle nyugatra feküdt Sarok vagy Scharok néven a térképre rajzolt falu, amelyben 65 házat és 422 lakost találtak a népszámlálók. Tőle nyugatra volt Krisztina főhercegnő hetedik falva: Lipova, amely észak-déli irányban húzódik. 1784-ben 102 házat és 624 lakost jegyeztek fel ebben a faluban. A szelvény közepe táján két Esterházy Kázmér-falu nyúlik be: nyugaton fekszik Feselek vei Bessencze néven feljegyzett falu, amelynek magyar neve bizonyosan téves. A 18-19. századfordulón készült térképen Bezedek néven találjuk ezt a falut. Ez észak-déli irányban húzódik, 83 házat és 548 lakost jegyeztek fel benne 1784-ben. Az Esterházyak másik falva ettől délre terül el: Iván Esterhazyana néven jelölték a népszámlálás anyagában (ma: Ivándárda). Út kötötte össze Sárokkal. 51 házat és 368 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszky munkájában ezekről a falvakról is találunk egy-egy rövidke megjegyzést. Majsch illyr-német faluként szerepel Baranya megyében, 3/4 mérföldnyire Baranyavártól, északkeleti irányban. Dállyok szlovák faluként tűnik fel Mohács és Baranyavár között, mindkettőtől másfél mérföld távolságban. A bellyei uradalomhoz tartozott ekkor és azt is feljegyezték, hogy száz jobb ágytelekből áll. Issép illyr falu volt, Mohácstól 1 mérföldre feküdt délnyugati irányban a Csele folyónál. Kisfalud és Udvard nincs a lexikonban, illetve csak a pécsi járási Udvarról kapunk leírást. Ditis magyar neve Töttös és Korabinszkynél ez utóbbi néven szerepel az ország kilenc ilyen nevű helysége. Baranya megye területén három ilyen nevű falu található. Az itt említett falu a baranyai járásban, illyrek által lakott falu volt egy görögkeleti templommal. Lipova, Lippova vagy Harsán néven található Korabinszkynél. Két mérföldnyire feküdt Baranyavártól, észak, északnyugati irányban 162 Ugyanott: 88. o. 163 T. Mérey Klára: A külföldi iparosok beköltözésének hatása a gazdasági életre Magyarország délnyugati részén a 18. században. Világtörténet, 1995. ősz-tél. 25-35. o. (Mohácson ekkor, az 1780-as években 28, a közelmúltban külföldről betelepült iparos élt.)