T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Uj- (Alt, Neu) Mohácsként szerepelt, de a népszámlálás anyagában Mohács községként tüntették fel (a térképen sem írták a neve mellé a „Markt", vagyis a mezőváros megjelölést), bár szokatlanul népes volt: 757 házában 4698 lakos élt, tartózkodott állandóan. Ugyancsak a pécsi püspök birtoka volt a Mohácstól délkeleti irányban elhelyezkedő Kölked falu, amelyben ekkor 67 ház állott és azokban 539-en éltek. A szelvény nyugati részén, Szaik alatt találjuk Bolly mezővárost, amely Batthyány Fülöp gróf birtoka volt. 239 házában 1515-en éltek. A szelvény legdélibb pontján Nyarad néven jelölt (a 19. század eleji térképen N. Nyárád) falu Krisztina főhercegnő birtoka volt. 122 ház állott benne, s 963 lakos élt ott. E falutól délkeletre jelölték Sátoristie m. h. települést, ami ez esetben Majerhofot, majorságot jelölt, de a népszámlálás anyagában nem szerepel. (A 19. század eleji térképen P. Földvár vagy Sátoristye néven jegyezték fel K. Nyárád fölött.) Korabinszky lexikonában nagyon eltérő adatokkal találjuk ezeket a településeket. Szajk pl. nem is szerepel ebben a névformában (az egyetlen Szaik egy Zala megyei község!) és Kölked magyar falu Baranya megyében, 3/4 mérföldnyire Mohácstól délre egy szigeten, amelyet a víz alakít. Református temploma volt. Lancsukról feljegyezték, hogy német falu Baranya megyében, Mohácstól délnyugatra, a Csele patak túloldalán. Babarczról közölték, hogy magyar-német falu a baranyai járásban, egy katolikus és egy evangélikus templommal. Nyárád kettő volt Baranya megyében, mindkettő német lakosú település volt. Az egyik Nyárád Mohácstól délnyugatra, attól egy mérföldre feküdt, egy katolikus temploma volt. A másik: Kis-Nyárád a baranyai járásban található. Bolly is kettő volt ebben a megyében. Magyar Bolyról már megemlékeztünk. A másik Bolly mezőváros volt, német lakosságú, és 1 mérföldnyire feküdt Mohácstól északnyugati irányban. Mohácsot ez a lexikon „magyar városkának" nevezi, amelyben magyar, görög és illyr lakosok élnek. A Csele pataknál fekszik, Siklóstól 4 mérföldnyire keleti irányban. Megemlíti, hogy II. Lajos csatája itt volt Szolimánnal, amely szerencsétlenül végződött. Itt született Berzeviczi Márton, aki Forgách Ferenc váradi püspök hű embere volt, s aki I. Ferdinánd halálakor tartott gyászbeszédében fontos híreket közölt a hazai változásokról. A piktogramok jelzik, hogy a városban katolikus, görögkeleti és református templomok voltak, továbbá sóhivatal és postaállomás. 157 A Descriptio feldolgozásában Lancsuk, Babarcz, Kisnyárád, Szajk és Kölked és természetesen Mohács is a mohácsi járásban található. Lancsuk magyar, német és rác lakosú falu volt, ahol rom. katolikus és görögkeleti vallásúak éltek együtt, a mindkét vallás parókiája helyben volt. Babarczon magyarok és németek laktak, a katolikus plébániának 2, a reformátusnak ugyancsak 2 filiája volt. Kölkednek magyar, katolikus és református lakosai voltak, az előbbiek hovatartozását nem jegyzi, a reformátusok a baranyavári járásbeli Sepséhez tartoztak. Kisnyárád katolikus német lakosai Babarczhoz tartoztak. Mohács és Külső-Mohács szerepel a Descriptióban, ahol magyar, német, illyr és rác lakosokat említ, akik r. katolikus, református és görögkeleti vallásúak voltak. A két utóbbi vallás parókiája helyben volt, s a katolikus plébániához két filia tartozott. Szaik német katolikus falunak Versend volt a filiája. A még e szelvényhez tartozó Bolly és Nyárád a Descriptio anyagában a baranyavári járáshoz tartozott, az előbbiben német, horvát és illyr lakosok éltek, akiknek katolikus plébániájához négy község tartozott leányegyházként. Nyaradon magyar, német és horvát lakosokat találtak a Descriptio készítői, akik r. katolikusok voltak, de volt közöttük izraelita vallású is. Filiája: Maiss. 158 157 Korabinszky i. m. 637, 324, 21, 66, 350, 425. o.
