T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

A falutól jóval délebbre St. Rochus Capelle neve szerepel. A fent említett templomot azonban a himesházi út mellett, a falun belül jelölték. A falutól kelet felé vezető úton talál­juk Martinitza W. h. nevét, míg a hozzávezető út szélén Husaren m. és Weyer T. jeleket ta­lálunk. 5. Martinicza kocsma: a Dolina majorságtól (Tolna m.) másfél, Véméndtől 2 1/4, és Bozsoktól 1 1/4 órányira van. A szilárd épületek rovatába bejegyzik, hogy a Bozsóktól Báttára vezető országúton áll ez a fából épült kocsma. (Von Holz an der Landstrasse von Bosok nach Batte.) Vize jelentéktelen. A Bosoki erdő tölgyfából áll, de még fiatalos („ist nicht bewachsen"), s a rét jelentéktelen. Az utak rovatában az előző, Bozsoknál leírtakat dettózza le, vagyis az országút itt jó állapotban van. A kocsma dominál a délre fekvő vidék felett. (Ez a tájolási pont.) A 6. sz. alatt említi Furka (helyesen Furkó) kocsmát, amely már Tolna megye területére esik. Jelentőségét az adja, hogy a postaúton fekszik, amely Mohács-Szekcsőre visz. Érde­mes megemlítenünk, amit a Sárvízről ír, amely itt 2-3 öl mély, a keleti partja meglehetősen meredek, s a medre iszapos. Ez a kocsma uralja a keleti vidéket egészen a Dunáig. 7. Szűr ismét Baranya megyéhez tartozott és azt követően a többi község is ebben a szel­vényben. Bozsoktól másfél, a kápolnától 1/4 és Szebenytől 1/2 órányira, Köröcztől (Ge­resdtől) 1 óra távolságban van. Szilárd anyagú épületet nem jegyeztek fel. A vizek rovatá­ban három iható kútja szerepel. Az erdeje bükk- és tölgyfákból áll, és nincs erősen benőve. Rétjeinél Furkó adatait dettózza, vagyis azok mocsarasak és gyakran elárasztottak. Az út­jainak kemény talaja van és jók. Az a kelet felőli hegy, amelyen a kápolna áll, a legmaga­sabb. A térképszelvényen e falutól északra feljegyeztek egy borospincét (Weinkeller). Ez a környéken levő szőlőtermesztésre utal. 8. Himesháza: Somberektől 11/2, Bosoktól 1 3/4, Szűrtől 1/4, Körösztől (vagyis Geresdtől) 1 1/4, Laktól másfél órányira van. A temploma és a plébániája szilárd anyagból épült. Majdnem minden háznak épített kútja van, amelyeknek vize jó. Az erdők rovata üres. A rétek többnyire mocsarasak. Az utak talaja agyagos és rossz. A helységek fekvését, domi­náló pontjait tárgyaló utolsó rovat ebben és a szelvény következő hat helységében üresen maradt. A szelvényen két úttal bezárt területre feljegyezték: Parisch Feld. A19. század eleji térképen Imesháza névvel találjuk ezt a falut. 9. Somberek: Báttától 3 3/4, a Martinicza kocsmától 11/2, a Dolina majorságtól 2, Bosoktól 3/4, Szűrtől 1 3/4, Bozsoktól 11/4 órányi távolságban van. Nyolc kőből épült magánépüle­te, vagyis lakóháza (Privatgebäude) és egy temploma szerepel a szilárd épületek rovatá­ban. Az itt található kutak és források vize iható. Többnyire nagyon benőtt tölgyerdeje van. A réteknél Bosokra utal vissza, vagyis ezek is mocsarasak. Az utak talaja kemény és jó, mégis rossz időjárás esetén mocsaras. A térképszelvényen feljegyeztek egy Calváriát, és déli irányban egy kápolnát, amelyről a leírásban nem történt említés. Ez a falu egy észak­keleti irányban ábrázolt vízfolyás két partján hosszan elnyúló utcából áll. 10. Rácz Görtsön Somberektől 3/4, Bosoktól másfél, Szebenytől 1 3/4, Szűrtől másfél, Himesházától 1 1/4, Maroktól 1 3/4 óra távolságban van. A szilárd épületek rovatába egy romot tüntettek fel, amely a szelvényen felírtan is látható. A falunak 5 ásott és iható vizű kútja van. Az erdő rovata ebben a faluban és a következőben: Dobokán is kitöltetlen. Rét­jei részben mocsarasak, részben szárazak. Az utaknak kemény talaja van és jók. 11. Doboka: Görtsöntől és Somberektől is fél-fél órányira van. A temploma nyers téglából (röhren Ziegel) épült, az alapja kő. Az elfolyó malomárok 3 láb széles és 1 láb mély és mindkét oldalon elárasztott (überschwemmt) terület. Az erdejének rovata - mint azt már

Next

/
Thumbnails
Contents