Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

4. A cigány lakosság helyzete. Előadók: dr. Buzánszky Béla oszt. vez. h. Csorba Tivadar dr. Szilasi Anna dr. Kárpáti Júlia osztályvezetők [...] 5. A cigány lakosság helyzete Előadók: Csorba Tivadar, dr. Kárpáti Júlia osztályvezetők dr. Buzánszky Béla, dr. Farkas Elemér oszt. vez. h.-ek Dr. Buzánszky Béla: Az előterjesztés kiegészítéseként elmondja, hogy a végrehajtó bizottság által korábban megállapított 30.000 Ft-os egyszeri lakásépítési támogatást 80.000 Ft-ra kellene emelni, mert a megállapítás óta emelkedtek az építési költségek. 1969-ben egy kétszobás ház építési költsége 130/m Ft volt, ma viszont már ez a költség 220/m Ft. A cigány lakosság családi ház építési akciója csak úgy valósítható meg, ha 80/m Ft-os maximális segélyt kapnak. Dr. Farkas Elemér: Az anyag 4 osztály együttes előterjesztése. Az egészségügyi résznél nem domborodik ki az a vélemény, amely országosan is elfogadott, hogy a cigány lakosság egészségügyi helyzetének javítására különösen nagy súlyt kell helyezni. Igen fontos a szemléletformáló, nevelő tevékenység, mert enélkül nem igénylik a megszokottól eltérő életformát. Kérdések: Dr. Szotáczki Mihály: Mi az oka, hogy a cigány dolgozók között nagyon kevés a szakmunkás és a betanított munkás? Mátrai Árpád: A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása csak óhaj, vagy bizonyos időn belül meg is oldható? Dr. Lányi Ernő: Történt-e a megyében olyan felmérés, amely a cigány lakosság beilleszkedéséről szolgáltat adatokat? Melyek azok a teendők, amelyek a cigány származásúakat évszázados szokásaik felhagyására ösztönzik? A bűnügyi statisztika szerint sok a szellemileg fogyatékos cigány; magyarázható ez az életmóddal? Milyen módszerekkel igyekeznek az illetékesek rábírni a cigányokat a műveltségi színvonaluk emelésére? A cigány gyermekek iskolalátogatása hogyan alakul; a szabálysértési eljárások hoznak-e eredményt? Dr. Kárpáti Júlia: Elmondja, a cigány dolgozók szakképzetlenségének legfőbb oka, hogy nem végzik el az ált. iskola 8 osztályát. Ugyanis szakmát akkor lehet tanulni, ha a 8 ált.iskolával rendelkeznek. A cigány lakosság beilleszkedésével kapcsolatban elmondja, az Állam és Igazgatás c. folyóirat ez évi számában jelent meg tanulmány a cigány és nem cigány lakosság közötti különbségről. Mohácson és Tolna megyében végeztek vizsgálatokat. Nehéz ilyen nagy városban felmérést készíteni, mert hivatalosan ilyen elnevezés nincs, esetleg a megyei cigány albizottság segítségével képet lehetne kapni a jelenlegi helyzetről. Dr. Buzánszky Béla: Az építési osztály felmérte a cigány lakta helyeket, elsősorban a na-