Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

kótársai azonnal máshová kívánkoztak költözni. Meg kell jegyezni azt is, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve, a változott környezet mellett sem változtak meg a cigány származású lakosok. Másrészt van olyan tapasztalat komlói példán, hogy korszerű telepítésük a maguk közösségében meghozza a kívánt eredményt. Ezután utal arra, hogy az I. kerületben azért szaporodott meg jelentősen a cigány lakosság száma, mert ismertté vált a megyében, hogy Pécsett lakáshoz juttatják a cigány származásúakat, és ennek következtében megindult Pécsre való településük. Azért a velük való foglalkozás során a propagandának is megfelelőnek kell lennie. Papp Imre: Hangsúlyozza, kétségtelenül és alapvetően látni kell, hogy a cigány származású lakosok társadalmi problémáit egyedül a lakáshoz juttatásuk nem tudja megoldani. Fokozatosan és többoldalúan kell velük foglalkozni kulturális, munkahelyi és lakásgondjaikkal egyaránt és csak így várható számottevő eredmény. Az eddigi példák azt tanúsítják, hogy közülük azok, akik az ált. iskolát legalább elvégzik, majd munkát vállalnak, ott garancia van arra, hogy rendes emberekké váljanak. Horváth Lajos: Elöljáróban hangsúlyozza, hogy a cigány származású lakosság társadalmi problémáinak megoldása egyidejűleg többirányú feladatot igényel. Segítenünk kell őket munka és lakókörülményeik megoldásában, további teendőink kulturális előrehaladásuk biztosítása. Jelenleg az utóbbi területen értünk el legtöbb eredményt. Feladatainkat a másik két területre kell elsősorban összpontosítanunk. A cigány származású lakosság kétharmada az I. kerület területén él, azért itt kell a legtöbb segítséget a számukra megadnunk. Véleménye szerint nem az egyes korszerűnek mondható településeik kialakítása, vagy szétszórtságuk biztosítja a kívánt eredményt, hanem a többoldalú megoldás együttes alkalmazása. Emellett természetesen oda kell hatnunk, hogy az üzemek is megfelelő segítséget adjanak e társadalmi probléma megoldása érdekében. A célkitűzéseket hosszabb időszakra kell meghatározni. Ezután indítványozza az előterjesztés, valamint a határozati javaslatok elfogadását. Javasolja, kérje fel a végrehajtó bizottság a kerületek végrehajtó bizottságait, hogy az elfogadott feladatok figyelembevételével határozzák meg saját teendőiket, azokat értékeljék a vb. ülésén és hozzanak érdemi határozatot. A végrehajtó bizottság ezután az előterjesztésnek, valamint az elhangzott javaslatnak megfelelően hozza egyhangúlag a következő határozatot: 27/1968. (IV. 5.) VB. Határozat. A végrehajtó bizottság értékelte a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken, illetőleg körülmények között élők lakás, élet, munka- és szociális körülményeit. A feladatok érdemében a következő teendőket tartja szükségesnek: 1. Meg kell szervezni a városban lévő tanácsi és tanács alá nem rendelt nagyvállalatok patronálását az egyes cigány telepek felett. A patronálás terjedjen ki a következőkre: a) a vállalat a patronált telepről évente egy bizonyos százalékú munkaerőt alkalmazzon, b) vállalja, hogy évenként a 8 ált. iskolát végzett cigányfiatalok közül szakmunkásokat képez, c) a telepek rendszeres látogatásával segítsék elő az ott élő családok tudatformálását, esetlegesen társadalmi munkával, fuvarral, stb. segítsék az építkezőket, hogy a telepről mielőbb a város belterületére költözzenek. Határidő: a feladatok részletes kidolgozására, megszervezésére: június 1. Felelős: Vörös Károly osztályvezető.