Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

Utal arra, hogy a város munkaerő-gazdálkodási problémái meglátása szerint 1964-ben lesznek a legnehezebbek. Ezt figyelembe véve feltétlenül meg kell akadályozni a cigány származású lakosoknak a városba való bevándorlását. Papp Imre elvtárs: A jelentés, valamint a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a művelődési osztály megértette a felsőbb szerveknek az elgondolását, rendelkezéseit, ami szerint a cigány származású lakosság átnevelésével kapcsolatos feladatok összefogása, szervezése a művelődésügyi osztálynak a feladata. Éppen ezért nem indokolt, hogy az osztály a részfeladatokat más szakigazgatási szerv teendőivé kívánja tenni, mert maga köteles megoldást találni a problémákra. Meglátása szerint helyes a cigány származású lakosság problémáival foglalkozó albizottság létrehozása, amely albizottság jól dolgozik, ér el eredményeket is és jó, hogy egyik vezetője Kabar Ferenc elvtárs, aki a cigány lakosság iskoláztatása körében nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Ez lényeges, mert éppen a cigány fiatalok, akik először megértik, hogy a társadalomba való beilleszkedésük sem nekik, sem a társadalomnak nem közömbös. Indítványozza, a végrehajtó bizottság fogadja el a jelentést, amely híven tükrözi a meglévő hibákat, a tényleges helyzetet és a feladatokat. Ez a jelentés jobb, mint a korábbi, amelyet a tanácsülés vitatott meg. Ez a jelentés alapja lehet egy távlati terv kidolgozásának az osztály részéről. A cigány lakosság százalékos aránya 0,6 %. Ha a számok rideg tükrében vizsgáljuk a kérdést, akkor ez mintegy 800 embert érint, akik nagyon alacsony színvonalon élnek, az átlag ember kultúréletét meg sem közelítik. A felszabadulás óta fennálló előnyös feltételek a cigány lakosság fejlődésére lényegesen nagyobb eredményt érhettek volna el, ha ők maguk is igénylik és közrehatnak az eredmények kialakításában. Tekintélyes azoknak a cigány lakosoknak a száma, akik nem hagytak fel azóta sem a cigányélettel, akik nem kedvelték meg a tisztességes munkát. Mindezek a körülmények indokolttá teszik, hogy a végrehajtó bizottság és más társadalmi bizottságok is az egész országban társadalmi ügyként végezzék ezirányú teendőiket. Meg kell jegyezni, elítélendők az olyan jelentések, hogy azokat a cigány dolgozókat, akik korábbi életmódjukkal felhagytak, és becsületes emberként végzik, vagy akarják végezni, mint munkavállalók munkájukat, tudnak írni-olvasni már, ezeket sem veszik fel egyes üzemi vezetők. A jelenség ellen, mint káros irányzat ellen határozottan fel kell lépni. Elitélendő az is, hogy a becsületesen dolgozó cigány lakosokat sem kezelik a lakáselosztásnál egyenlő félként a többi dolgozóval. Véleménye szerint nem helyes a külön cigány iskolák, vagy osztályok létesítésére való törekvés, sem külön napközi részükre. A nyelvtanulás a közösségbe való beilleszkedés útján halad a legjobban, tehát a vegyes tanulókkal való foglalkozás az eredményesebb. A termelőszövetkezetekben a munka zömének időszakában kell a munkába beszervezni a cigány dolgozókat és szorgalmazni, hogy állandó munkássá váljanak. Ezen a területen is, mint mindenütt, harcolni kell a megkülönböztetésük ellen. Amennyiben pedig akár vállalatnál, akár más munkahelyen becsületes dolgozókká válnak, úgy nem kell idegenkedni részükre történő jótállástól, és hozzá kell segíteni őket is OTP kölcsön útján való lakásépítéshez, letelepedéshez. Végül indítványozza, a végrehajtó bizottság ismerje el, az albizottság eredményes és jó munkáját. Egyben fogadja el a beterjesztett határidő javaslatokat némi határidő módosítással, amely indokolt annak érdekében, hogy a feladatokat ténylegesen végre lehessen hajtani.