Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1959. november 13-án megtartott üléséről [...] Napirend. [-] 1. A szociálpolitikai csoport munkája. Előadó: Kovács Antalné csop. vez. [...] 2. A szociálpolitikai csoport munkája. Előadó: Kovács Antalné csop. vez. E napirendi pont tárgyalásán az egész ülés tartamán résztvetteken kívül, mint tanácskozási joggal meghívottak jelen vannak: dr. Hal József osztályvezető, Kabar Ferenc áb. elnök és Hódi Szilveszterné áb. titkár. Kovács Antalné elvtársnö: Bejelenti a végrehajtó bizottságnak, hogy a szociálpolitikai aktíva értekezleteket - a vöröskereszt aktívákkal együtt - kerületenként december hónap 3. 10. és 15. napján tartják meg. Ezeken az értekezleteken megtárgyalják a végzett munkát és megjelölik az aktívák jövő feladatait. Kérdések: Dr. Bernát János elvtárs: Mi a tapasztalat az üzemi szociálpolitikai munka beindulásával kapcsolatban. A cigány lakosságnak van-e igénye a kulturált körülmények közti élethez, vagy ragaszkodnak a régihez. A cigány gyermekek hány %-a jár iskolába. Van-e lehetősége a csoportnak a vidéki koldusok visszautazásának biztosítására. Eredményes-e az a módszer, hogy a szociális otthonból kiszökött gondozottakat egy hónapig nem engedik ki az otthonból. Papp Imre elvtárs: Kikből tevődik össze a szociálpolitikai társadalmi aktíva hálózat, van-e köztük volt apáca. A papság milyen aktivitást tanúsít a szociális munka területén. A szociálpolitikai csoport képviselője részt vesz-e a sorozáson. Helyes-e, hogy fiatalkorúakat alkalmaznak a szociális otthonokban. Kovács Antalné elvtársnö: Az elhangzott kérdésekre adott válaszában elmondja, hogy az üzemi szociálpolitikai munka kialakítása az állandó bizottsággal, az üzemi szakszervezettel, a vöröskeresztes aktívákkal egyetemesen történik meg. Megvizsgálták, milyen szociálpolitikai munka van az üzemekben az egészségügyi problémákon kívül. Megállapították, hogy sok még a tennivaló. Ilyen terület a munka- és védőruha juttatás, a sokgyermekes családokról való gondoskodás, a csökkent munkaképességűekkel való foglalkozás, valamint törődés azokkal az állami gyermekvédő intézetből kikerült fiatalokkal, akik üzemben kaptak munkát. Cigánytelepülés főleg az I. kerület területén van. A cigányok jó része dolgozik a bányánál, vagy az erdőgazdaságnál. Kunyhókban laknak, lakást nem igen kapnak még akkor sem, ha 8-10 éve dolgoznak a bányánál. A Tröszt is, de különösen az Erdőgazdaság helytelen módszerrel rendszeresen költöztetik őket más és más völgybe, amikor az egyik helyen megtelepedtek és némelyik kis házacskát is épített magának.