Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

ik pótlásában az alapvető képességek, ismeretek és szokások kialakításában ez döntő jelentőségű. Az összes óvodás gyermekek száma 1977/78 1978/79 Pécs 6163 6975 Városkörnyék 421 479 Együtt: 6584 7454 Nyugtalanító jelenség, hogy az iskolára felkészítetlen cigánygyermekek aránya kb. 20 %, ami igen magasnak mondható. Ennek oka: 1. A szülők vándorlása, felelőtlensége. 2. Nem kötelező az óvoda, ill. iskolaelőkészítő foglalkozás. Szükségesnek tartjuk egy éves iskolaelőkészítő kötelezővé tételét mindaddig, amíg valamennyi gyermek nem kerülhet óvodai felvételre. Altalános iskola Az iskolai jelentkezések szerint az idei tanévben a cigány tankötelesek beiskolázása 96 %-os, ami a pedagógusok gondos felderítő tevékenységéről tanúskodik. Néhány esetben azonban hatósági intézkedés igénybevételére is szükség volt. A cigánytanulóknak kb. 90 %-a rendszeresen jár iskolába. A 10 % gyakori mulasztását néha a hatósági intézkedés nem tudja kielégítően rendezni. Különösen gondot jelent, hogy a cigánytanulók többsége nem jut az általános iskolák felső tagozatába, így szakszerű oktatásban tulajdonképpen nem részesülhetnek. Az általános iskolát e tanulóréteg kb. 40 %-ban végzi el, tehát nagyobb hányaduk lemorzsolódik. A tankötelezettség teljesítését akadályozza a cigánytanulók magas felmentési aránya is, egyrészt az első osztályban, az iskolaéretlenség miatt, másrészt magasabb osztályokban túlkorúság és gyakran erkölcsi okok miatt. Jelentős lépésnek tekintjük az egésznapos iskolai rendszer kialakítását Pécsszabolcson. A művelődési osztály a cigánytanulókkal foglalkozó pedagógusok céljutalmazásának szabályzatát 1976 januárjában terjesztette a Végrehajtó Bizottság elé. A határozat alapján az 1975/76-os tanévtől kezdve minden tanév végén célprémiumot adtunk a cigánygyermekekkel eredményesen foglalkozó pedagógusoknak. A cigánygyermekek pályairányítása sem egyszerű feladat főként ott, ahol a család még nem emelkedett ki a cigány életmódból. Sok cigányszülő csak az írás és olvasás elsajátítását tartja szükségesnek. A jól tanuló cigánytanulók többsége szakmunkásképző intézetekben tanul tovább. 1977/78-as tanévben 143, 1978/79-es tanévben 130 fő volt a továbbtanulók száma. Mindez azt bizonyítja, hogy ebben lényeges változást nem sikerült elérni annak ellenére, hogy a cigányok: - örökletes értelmi adottságai nem maradnak el a nem cigányokétól, -jelenlegi, kétségtelenül elmaradottabb társadalmi, gazdasági, kulturális körülményei indokolják értelmi képességeik látszólagos elmaradottságát, - társadalmi felemelésük bizonyára lehetőséget biztosít majd adottságaik fokozott és szélesebb körű kibontakoztatására. Mindezt bizonyítja az is, hogy azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok szívügyüknek tekintik a hiányos képzettségű tanulókkal való foglalkozást, ismerik személyiségük alakulásának módozatait és megfelelő társadalmi törődést, összefogást sikerül biztosítani, jelentősebb eredményeket érhetnek el.