Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Oktatási Osztályának iratai

2. Barics Mihály Mohács, Belv. Fiúiskolái délsz. nevelők. Letartóztatás következtében előre láthatóan tartósan kiesik a munkából Hetényi Adolf kátolyi német nemzetiségi nyelvet oktató nevelő. Elköltözött: Kővári Magdolna óvónő a mohácsi volt délszláv óvodától Budapestre. A disszidált nevelők kiesése következtében nevelői hiány nem állt elő. Hetényi Adolf letartóztatása következtében megszűnt a kátolyi iskolánál a német anyanyelvű oktatás. Tanuló létszámváltozás: jelentősebb létszámváltozás nem történt. a) Német anyanyelvet tantárgyként oktató iskolák: Eilend: 15-13-ra csökkent a létszám elköltözés következtében. Nagyhajmás: 19-17-re csökkent a létszám elköltözés következtében. Nagykozár: 34-3 l-re csökkent a létszám elköltözés következtében. b) Délszláv anyanyelvű oktatás: Nagykozár: 33-34-re csökkent a létszám elköltözés folytán. Szalánta: 50-49-re csökkent a létszám elköltözés folytán. Mohács: Külv. iskola: 33-24-re csökkent a létszám elköltözés és ismeretlen helyre ávozás folytán. Pécsi Központi isk. 83-72-re csökkent a létszám. (Külön jelentést Pécs város terjesztfel.) Az összes létszámcsökkenés a délszláv iskoláknál 30 fő. óvodák: A véméndi és bólyi óvodáknál változatlanul folyik a heti egy alkalommal történő német anyanyelvű foglalkozás. A mohácsi és kátolyi délszláv óvodák elnéptelenedés, illetve nevelőhiány miatt még az ellenforradalmi események előtt megszűntek. A nagykozári délszláv óvodánál a helyzet változatlan, a foglalkozások ugyanolyan rendben folynak mint 23-a előtt. 3. Idegen nyelv tanulása a nemzetiségi iskoláknál: Több német anyanyelvet tantárgyként oktató iskolában a fakultatív nyelvoktatást összevonták az anyanyelvű oktatással. 14 iskolától kaptunk ilyen információt. (Somberek, Mágocs, Gyód, Ilímesháza, Boly, Bezedek, Máriakéménd, Palotabozsok, Vókány, Mecseknádasd, Kaposszekcsö, Villány, Magyarbóly). [A 14. iskolát nem tartalmazza a jelentés] Az összevonás természetesen csak a felső tagozaton történt. A nemzetiségi német anyanyelvű oktatás és a fakultatív német nyelvoktatás nem volt összevonva, hanem külön-külön történt Szederkényen, Véménden és Hidason. A többi iskolában fakultatív nyelv bevezetése nem történt, bár ilyen igény a szülők, illetve a tanulók részéről jelentkezett. Az MM. legutóbbi nyelvoktatásra vonatkozó rendelete tisztázta ezt a zavaros helyzetet és ennek következtében egy-két iskola kivételével - szaktanár hiányában - a német fakultatív nyelvoktatás megszűnt. Ennek előre látható hatását a nemzetiségi nyelvoktatásban még nem mértük fel. A beremendi körzeti általános iskolánál különleges helyzet állt elő. Október 23-a után 35 tanuló kérte a fakultatív délszláv nyelvoktatást. Ezeknek a tanulóknak a zöme a kásádi délszláv nyelvoktató iskolától a beremendi felső tagozatra átjáró délszláv nemzetiségű tanuló, de akadt köztük 4 német és 5 magyar anyanyelvű tanuló is. (Ezek közül többnek az egyik szülője délszláv nemzetiségű.) A fakultatív nyelvoktatás ennél az iskolánál tehát megindult. Képesített nevelő - Gál Pál - vezeti az oktatást. Megjegyzem, hogy ennél az iskolánál ismételt próbálkozás ellenére sem sikerült az anyanyelvi oktatást 1956. október 23-a előtt bevezetni. Attól tartunk, ha itt az anyanyelvi oktatást hivatalosan bevezetni kívánjuk, a tanulók szülei újra elállnak a nem-