Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

ni néhány kérdést, amelyek a szemléletben és a munkában súlyponteltolódást, illetve új elemek beiktatását igénylik. Egyik ilyen dolog, hogy a nemzetiségi munkának és kultúrmunkának a körzeti központokban és a városokban növekszik a szerepe. Az urbanizáció és a belső népvándorlás a nemzetiségi lakosságot is elmozdítja ősi lakóhelyéről és körzeti központokba, városokba viszi be. Éppen ezért a nemzetiségi kultúrának, a nemzetiségpolitikai munkának - követve a nemzetiségi lakosság mozgását - egy kissé át kell tolódnia a körzeti központokra és a városokra. A nagyobb településeken ez annál is inkább fontos, mert itt az arányszámuk kisebb. Ugyanakkor a nagyobb létszámban való jelenlét a városokban lehetővé teszi a differenciáltabb, szakosítottabb, magasabb szintű kulturális munkát. Különösen fontos szerepe van Pécs városnak (Mohács mellett) nemcsak azért, mert a nemzetiségi lakosság abszolút száma itt is nő, hanem azért, mert Pécs városnak kell ellátnia regionális központi szerepkörét ebben a tekintetben is. Egy csomó intézményt csak Pécs városban lehet működtetni, amely a nemzetiségi kultúra alapintézménye és fontos feltétele (pl. gyakorló óvodák, iskolák, középiskolák, főiskola, rádió, televízió, múzeum, levéltár, stb.). Fontos a nemzetiségi klubok létrehozása is a városban. Általában a nemzetiségi kulturális munkának is alapvető feltétele, hogy intézményekkel rendelkezzen. Intézmények nélkül igazán folyamatos, tartós kulturális tevékenységet nehéz végezni. Egy második szemléleti alapkérdés, hogy nem minden feladatnak azonos a szerepe és jelentősége. A legfontosabb elem az iskola és az anyanyelvi oktatás. A nemzetiségi művelődésben ezt nagyon komolyan kell vennünk. Nyelvében él a nemzetiség is. A nemzetiségi lét legfontosabb feltétele az anyanyelv, ezért az anyanyelvi oktatás az egész kulturális szférának a kulcskérdése. Iskoláinkat - bizonyos mennyiségi fejlesztés mellett - elsősorban minőségileg kell fejleszteni a nyelvoktatás színvonalában, és az un. tannyelvi formát jobban szélesíteni és elterjeszteni (itt közismereti tárgyakat is anyanyelven tanulnak a gyerekek). Ez az iskolatípus tudja biztosítani csak a kétnyelvűséget, ami ideál a mi körülményeink között. Harmadik, szintén a programból tükröződő fontos dolog, hogy a kultúra ne rekedjen meg a népi kultúra szintjén. A lakosság városlakóvá válik, igényszintje is növekszik, ennek megfelelően „magas kultúrát" kell teremteni a nemzetiségi kulturális munka keretében. Két segítségre számíthat a nemzetiségi lakosság ennek megteremtésében. Egyiket a többségi nemzet adhatja, mint ahogy adta a Szovjetunióban a forradalom után a kis népcsoportoknak, amelyeknek nem volt irodalmi nyelve, nem volt értelmisége és a szocialista forradalom után teremtődött ez meg a többségi nemzet segítségével. Részben pedig az anya- és a nyelv nemzet adhatja ezt a segítséget. Ebből a szempontból nagyon fontos az Eszék és Schwerin megyékkel kialakult testvérkapcsolatunk, melynek egyik tartalma kulturális vonatkozásban éppen az lehet, hogy a nemzetiségiek kulturális szükségleteinek kielégítéséhez nyújtsanak támogatást együttműködésükkel. Ezzel összefüggő fontos kérdés a nemzetiségi értelmiség kialakításának ösztönző rendszerét jobban kimunkálnunk. Anyagi, erkölcsi megbecsülésének módját meg kell találni, hogy érdeke fűződjön ehhez a szerepkörhöz. Befejezésül arról az alapelvről szeretnék szólni, hogy a szükséglet kielégítése és a szükséglet alakítása egyszerre történjen. Ez általános alapelv a szocialista művelődésben, de a nemzetiségi művelődésben kétszeresen is fontos. A nemzetiségi kulturális tevékenység az elmúlt időben fejlődött a megyében mennyiségileg és minőségileg is. E program maga is már tükrözi ezt és egyben újabb ígéretet jelent a további folyamatos fejlődésre. Az is biztos,