Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

szilárdult a szocialista népi-, nemzeti egység. A nemzetiségi lakosság gazdasági és életviszonyai a magyar lakosságéval azonos mértékben fejlődnek, politikai, közéleti tevékenysége a számarányának megfelelően alakul. Javultak az anyanyelvi művelődés feltételei az oktatási és közművelődési intézményekben. Eredményeink vannak a nemzetiségi hagyományok gyűjtésében és tudományos feldolgozásában, az öntevékeny művészeti csoportok által történő ápolásában, a nemzetiségi népművészet támogatásában. Az eredményeket a párt, a tanácsi és a társadalmi szervek együttes munkája tette lehetővé. A fejlődés ellenére tapasztalhatók olyan jelenségek is, amelyek megelőzésére ajövőben nagyobb figyelmet keil fordítani. Nem értünk el megfelelő eredményeket a nemzetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javításában; a nemzetiségi közművelődés számára szakemberek biztosításában; nem mindenütt bátorítják kellően a nemzetiségeket kultúrájuk ápolására; a nemzetiségi származású értelmiségiek nem eléggé aktívak a nemzetiségi kultúra terjesztésében, ápolásában, a tudományos világnézet térhódítása viszonylag lassú a nemzetiségi lakosság körében; lassú ütemben halad a kétnyelvű feliratok elhelyezése. A további munka érdekében a Megyei Tanács az alábbiakat tartja szükségesnek: 1. A tanácsi szervek a megyében élő nemzetiségiek gondjait és eredményeit úgy tekintsék, mint a megye gondjait és eredményeit. Fontos feladat a pán nemzetiségi politikájának megértése és terjesztése a tanácsi vezetők, az egész lakosság és a nemzetiségiek körében. Nagy mértékben elősegíthetik ezt a nemzetiségi szövetségek, a helyi sajtó és a rádió. Ennek érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni: - Az érdekelt tanácsok elnökeinek meg kell küldeni azoknak a községeknek a jegyzékét, ahol a nemzetiségi lakosság aránya eléri vagy meghaladja a 30%-ot. Ki kell egészíteni ezt a jegyzéket azokkal a községekkel, városokkal, ahol a lakosság aránya nem éri el ugyan a 30%-ot, de nagyszámú nemzetiségi él a településen. - A tevékenységi felügyeletet ellátó elnökhelyettes 1975-ben tartson értekezletet az érdekelt községek, városok tanácselnökeivel, ahol a nemzetiségi politika elvi és gyakorlati teendőit beszélik meg. -Az érdekelt tanácsok a jelen tanácsciklus folyamán tűzzék napirendre testületi ülésen a nemzetiségek helyzetének megtárgyalását. - A tevékenységi felügyeletet ellátó elnökhelyettes évente készítsen feladattervet a soronkövetkező nemzetiségi feladatokra a nemzetiségi szövetségekkel egyeztetve. 2. Továbbra is elő kell segíteni, hogy a nemzetiségi lakosság tevékenyen kapcsolódjon bele a gazdasági építőmunkába, a közügyekbe, a község- és várospolitika feladatainak végrehajtásába, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésébe. A tanácsi szervek működjenek együtt a nemzetiségi szövetségekkel és a Hazafias Népfronttal a nemzetiségek politikai aktivitásának fokozásában. Ügyeljenek arra, hogy a nemzetiségi lakosság arányának megfelelően kapjon helyet a tanácsban, annak bizottságaiban, az apparátusban. Az új választáskor elő kell segíteni, hogy nagyobb számban jelöljenek funkcióba a követelményeknek megfelelő nemzetiségi dolgozókat. - Az MSZMP 1972. április 18-i határozatának megfelelően minden olyan községben, ahol a nemzetiségi lakosság aránya eléri, vagy meghaladja a 30%-ot, meg kell oldani a kétnyelvű feliratok elhelyezését a közintézményekbe, utcatáblákon és a falu nevét feltüntető táblákon, 1975-ben. A Levéltár dolgozzon ki útmutatót arra vonatkozólag, hogy mely történelmi személyiségekről nevezzenek el utcákat, köztereket, intézményeket a nemzetiségi községekben.