Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

Felszereltség községek (%) német (%) délszláv (%) vízvezeték 10,9 13,4 3,1 palackos gáz 36,6 51,0 22,1 vízöblítéses WC 6,1 5,6 1,3 csatorna 10,8 13,0 3,5 Az 1960-69 között épített lakások felszereltsége ténylegesen jobb, azonban a nemzetiségek között most is megtalálhatók a különbségek, amit az alábbi néhány adat szemléltet: községek német délszláv vízvezeték 38,2 29,0 6,6 palackos gáz 61,9 61,1 23,7 vízöblítéses WC 27,0 15,6 3,9 csatorna 39,5 30,7 8,3 A nemzetiségi lakosság körében 1960 után erősen megnövekedett a lakásépítkezés. Az összes községi lakások 11,6%-a épült 1960 után, a németeknél 14,3%, a délszlávoknál 16,0%. Az utolsó három évben az 1000 lakosra jutó lakásépítés a nemzetiségi községekben 16,4, majdnem eléri a megyei községi átlagot: 17,5. A megszűnt lakások száma viszont 5,5, magasabb a községi átlagnál: 3,8. A nemzetiségi községekben a helyben lakók építenek új házat a régi helyett, míg a többi községben a betelepülök építkeznek nagyobb mértékben. Az életviszonyokat jellemzi a keresők és eltartottak száma és aránya. A legmagasabb a keresők száma a délszláv háztartásoknál ( 100 háztartásra 185 fö), míg a németeknél és a magyaroknál közel azonos a számuk (156, illetve 161 ). A délszláv háztartásokban van a legkevesebb eltartott (100 háztartásra délszlávnál: 79, németnél: 113, magyarnál: 109.) IV. Politikai tudat, közéletiség A párt és kormány nemzetiségi politikája helyesen érvényesül Baranyában is. A tanácsi szervek jó úton járnak a nemzetiségi politika végrehajtásában, a helyes elveket törekednek realizálni és keresik a megoldás módját. Egyetlen szerv sem alkalmaz a nemzetiségekkel megkülönböztetett bánásmódot. A helyes nemzetiségi politika tükröződik a megye lakóinak tudatában is. Egy szociológiai felmérés során - amely széles rétegekre terjedt ki - arra a kérdésre, hogy lehet-e magyar hazafi az, akinek anyanyelve nem magyar, 87% igennel válaszolt. A nacionalizmust a lakosság nagy része elutasítja. A megkérdezettek 62,16%-a úgy válaszolt, hogy a hazafiság érvényesítése sohasem sértheti más népek önállóságát; 28,68% szerint ez kivételesen előfordulhat, 6,7% ezt megengedhetőnek tartja. A felmérés során a nem magyar anyanyelvűek 58,30%-a úgy válaszolt, hogy a magyar haza szeretetének sohasem akadálya az, hogy anyanyelvük nem magyar: 34,35% szerint azonban ez kivételesen előfordulhat, 5,56%> lát ebben akadályt. Egy másik kérdés kapcsán kiderült, hogy a nem magyar anyanyelvűek közül 59,9%-nak a hazafias érzelmei Magyarországhoz kapcsolódnak. (40% nem válaszolt a kérdésre.) Az is kitűnt a válaszokból, hogy a nem magyar anyanyelvűek 51 %-ánáI a hazafiság tartalmában benne van az anyanyelvét beszélő nép hazájának szeretete is (német, jugoszláv). Nemmel válaszolt erre a kérdésre 12%, nem tudta megítélni 29%>. A felmérés és egyéb tapasztalatok is azt mutatják, hogy megyénk nemzetiségi lakosai hűek a Magyar Népköztársasághoz, szocialista rendünkhöz. Tudatukban halványul azok-