Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács VB Igazgatási osztályának iratai
A családi események társadalmi megrendezésének továbbfejlesztéséről szóló 1071/1986 (XI. 26) számú határozat a többi között hangsúlyozza, hogy a tanácsok ezen feladatukat a társadalmi szervezetek és a lakosság öntevékeny közreműködésével lássák el. A házasságkötések és a névadók színvonalas megrendezésének személyi és tárgyi feltételei a Pécsi Családi Intézetnél kiemelkedően a legjobbak. Megyénk több városában a két-háromszemélyes családi irodák feladataikat megbízhatóan, kulturáltan látják el. Nagyközségeinkben és a községek jelentős hányadánál a rendezvények tárgyi feltételei javultak (ízléses házasságkötő termeket alakítottak ki, gazdagodott a technikai eszköztár stb.). A személyi feltételeket illetően községeinkben mérsékelt az elmozdulás, a szertartásvezetök beszédkészsége, rátermettsége változó színvonalú. Az eltemettetés tárgyi feltételei - városaink és néhány község kivételével - kellő anyagi fedezet hiányában csak mérsékelten javultak. A szolgáltatások - különösen a városokban és a nagyközségekben - tartalmasabbak és sokszínűbbek lettek. Az elmúlt évben a megyében született gyermekek 25%-ának rendeztek névadót, a házasulandók 94%-a igényelte az ünnepélyes házasságkötést és az elhaltak 14,5%-ának rendeztek polgári gyászszertartást. Pécsett ezek az arányszámok magasabbak. II. A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája, alkotmányos rendje és törvényei következetesen biztosítják a nemzetiségek részére nemzetiségi tudatuk, összetartozásuk szabad megvallását és érvényesülést, nemzetiségi anyanyelvük oktatását és használatát, nemzetiségi kultúrájuk és hagyományaik ápolását, nemzetiségi létük megőrzését. Feladatunk, hogy a megyében élő nemzetiségi lakosok a magyar lakossággal azonos intézményesített lehetőséget kapjanak családi ünnepeik állami - társadalmi megrendezésére. Megerősíti ezt a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról szóló 1/1988. (V.6.) Tr. számú megyei tanácsrendelet. A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztálya kiadásában megjelent „Családi szertartások társadalmi megrendezése a nemzetiségek körében" című német nyelvű módszertani kiadványt 1987. januárjában, a délszláv nyelvűt pedig 1987 májusában a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága - osztályunkkal közösen - ajánló sorokkal eljuttatta mindazon községi tanácsok elnökeihez, amely községekben - illetve elöljáróságaikban — a nemzetiségi lakosság jelenléte megközelíti vagy meghaladja a 30%-ot. E kiadványokat a városi tanácsoknak is megküldtük azzal az igénnyel, hogy az anyakönyvvezetők és a családi irodák dolgozói propagálják a nemzetiségi nyelven történő ünnepségeket, s azokon működjenek közre. Osztályunk teljes körű felmérést végzett valamennyi helyi tanácsnál, azt vizsgálandó, hogy 1987-ben nemzetiségi nyelven hány családi ünnepséget rendeztek, s hogy melyek voltak ezen rendezvények főbb tartalmi jegyei. A felmérésre adott válaszokból szó szerint idézünk: „Mohács városban nemzetiségi nyelven megtartott ünnepség 1987. évben nem volt. A családi események műsorait a nemzetiségiek kisebb része tekintetében részben nemzetiségi nyelven tartjuk. Ez leginkább a nemzetiségi nyelven előadott vers formájában jut kifejezésre, esetleg egy-egy énekszám nemzetiségi nyelven történő előadásában (szerb-horvát, illetőleg német nyelven.)
