Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

Siklósi járás: Beremend Villány Kisjakab falva Villánykövesd Palkonya Behrend Wieland Jackfall Gowisch Palkan Szigetvári járás: Csebény Szentlászló Teklafalu Tschewing Senglasl Tekladorf BML BMT VB Szervezési és Jogi osztálya. I. 192/1989. 111. Baranya Megyei Tanács VB Egyházügyi titkára A nemzetiségi nyelvhasználat az egyházi szertartásokon Baranya megyében Előterjesztés: a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának 1986. szeptember 23-i ülésére. Az egyházak ősidők óta tudatosan igyekeztek minden olyan kultúrát, népszokást, hagyományt integrálni, amely a vallási közösségek érzelmi kohézióját növelte. Elsősorban ezzel a szándékkal magyarázható napjainkban a nemzetiségi nyelv és hagyományok ápolására, használatára való törekvés a liturgiában, az egyházi szertartásokon. A nemzetiségi nyelvhasználatban messzemenően építenek a hívek valós igényeire. Nagy körültekintéssel igyekeznek elejét venni a nemzeti, nemzetiségi elfogultságokból, előítéletekből eredő minden konfliktusnak (pl. Véménd). Az egyházaknak az anyanyelvi kultúra ápolásában nem lebecsülendő szerepe van. A felnőtt lakosság a családi és társalgási alkalmakon kívül ma csak vallási szertartásokon találkozik heti rendszerességgel élőszóban (beszéd, ének) anyanyelvével. A megye pápaságának 17%-a beszéli, ill. használja lelkészi munkájában nemzetiségeink nyelvét. (2. sz. melléklet) A liturgia 50 községben kétnyelvű. A nemzetiségi nyelvhasználat gyakorlata, a bevett szokás sokféle. (1. sz. melléklet). A mellékletben felsorolt 50 község között 6-ban a liturgia prózai része magyar, csak az egyházi népénekek hangzanak el a nemzetiség nyelvén a kántor irányításával. (Babarc, Mecseknádasd, Kátoly, Drávasztára, Mohács-Ferences templom, Töttös). A másik 7 községben viszont a prózai rész nemzetiségi nyelvű, az énekek pedig magyarul szólnak. A katolikus egyházban az általános szokás az, hogy ami a II. Vatikáni zsinat előtti latin nyelvű miséken magyarul hangzott el, (pl. evangéliumi igehirdetés, prédikáció, népi imádság, éneklés, hirdetmények) azt most a nemzetiség nyelvén mondják, illetve magyarul meg-