Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

Továbbiakban foglalkozik a párt XI. kongresszusára való felkészüléssel, amikor mérleget készítünk, áttekintjük az élet és a politika minden területét. A nemzetiségi politika szerves része a párt politikájának, így erről is számot kell adni a kongresszuson, de előzőleg a pártértekczleteken is. Amikor joggal hangsúlyozzuk, hogy megyénkben megvalósítjuk a párt nemzetiségi politikáját, akkor mintegy 60 ezer ember jó közérzetéről, politikai tudásáról, stb. mondunk elismerő szavakat. Beszél a felszabadulás óta eltelt 30 év eredményeiről, amelyeket a nemzetiségi politika megvalósításában elértünk. Hangsúlyozza azonban, hogy nemcsak ilyen ünnepi alkalmakkor tekintjük át a nemzetiségi politika megvalósulását. Az elmúlt négy esztendőben megyénkben különböző testületek a nemzetiségi politika nagyon sok fontos kérdését vizsgálták. Még mindig találkozunk olyan megnyilatkozással, hogy túlzásba visszük a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását, és nem vesszük észre a még tapasztalható nacionalista és közömbös szemléletet. Hangsúlyozza, hogy a 30 év eredményei, a tudatban végbement komoly változás ellenére is a gondolkodásban még jelentkeznek a múlt maradványai. Határozottan állítjuk azonban, hogy tevékenységünkben nincs semmi túlzás, nemzetiségi politikánk alkalmazásával a párt politikájának teszünk eleget. Elutasítjuk a nacionalista nézeteket, de elutasítjuk a nemzetiségi kérdés iránti közömbösséget, eredményeink esetleges lebecsülését is. Sok feladatunk van még, ez a vitából és a határozati javaslatból is kiderül. A maga részéről is nagyon fontosnak tartja, hogy felkeltsük az igényeket és az érdeklődést. A nemzetiségiek éljenek mindjobban a lehetőségekkel, a nemzetiségi értelmiségiek legyenek az eddiginél aktívabbak, cselekvőbbek és kezdeményezőbbek. A szocialista nemzetiségi politikát olyan elvi kérdésnek kell tekinteni, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság számának. Ennek ellenére nagyon hasznos és jó ez a tudományos felmérés, mert segítséget ad feladataink súlyozásához, differenciálásához. A jelentés a legfontosabb feladatokat összegzi és határozza meg. Maga is úgy véli, hogy az iskolai és óvodai nyelvoktatás ma a legfontosabb. Ugyanakkor egyetért Garamvölgyi elvtárssal abban, hogy az oktatás problémái hasonlóan jelentkeznek a magyar és a nemzetiségi oktatásban. A határozati javaslattal egyetért, csupán annyi megjegyzése van, hogy a tennivalókat pontosabban, konkrétabban jelöljük meg. Pl. úgy szövegez az előterjesztő, hogy „meg kell vizsgálni Pécsett nemzetiségi klub létrehozásának lehetőségét." E helyett mondja ki a tanács, hogy Pécsett nemzetiségi klubot kell létrehozni. Az előterjesztés és határozati javaslat elfogadását javasolja. Takács Gyula elnökhelyettes megköszöni a tanácsülés munkáját és aktivitását. Külön köszöni a nemzetiségi politika végrehajtásáért érzett felelősséget, ami érződött a hozzászólásokból. Az elhangzottakra a vita sorrendjében néhány gondolattal szeretne reflektálni. A demográfiai felméréssel kapcsolatos észrevételekre elmondja, hogy új utakon jártunk ezzel a felméréssel. E metódus iránt egyrészt országos, másrészt nemzetközi érdeklődés is van. Ami a felmérés módszerének a városokban való objektivitását illeti, ez sebezhető pontja a munkának. Kétségtelen, hogy kisebb településeken alkalmazható eredményesen ez a módszer. Mohács város szempontjából azonban ennek nincs jelentősége, mert Mohácsot délszláv központnak tartjuk, amely mind az oktatás, mind a közművelődés vonatkozásában jól ellátott.