Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

évi 17. törvényerejű rendelet 22. §. 1-2 bek. tartalmazza. Ismertetésére kitér a családi szertartások társadalmi megrendezése a nemzetiségek körében c. 1986-ban közzétett kiadványunk is. (A művelődési osztályok is megkapták.) Kérjük ezek figyelembevételét a szövegezésnél. A kétnyelvűséget ne írjuk elő, hiszen a szertartás a házasulandók nyelvhasználatát tekintve - kívánságuk szerint - tisztán anyanyelvű is lehet. 11. §. A nemzetiségi megkötés a már említett gondja itt is jelentkezik. Az „igényes kivitelezésű feliratozás" helyett a magyar nyelvű felirattal azonos kivitelezést javasolunk. 12. §. A nemzetiségi nyelvű földrajzi nevek védettségét lenne jó kimondani a megtartásra szóló felhívás helyett. 13. § A nemzetiségi nyelvi nevelés óvodai programja egységes nemzetiségi óvodát hoz létre. A gyakorlatban megszűnik ebben az intézményben az a kettősség, amelyet eddig a tannyelvüségre, illetve a nyelvoktatásra utaló megjegyzés jelzett. A tisztán anyanyelven magyar nyelvű foglalkozások nélkül - nevelő óvodával kísérletezünk. Az eredmény azonban még nem prognosztizálható. Javaslom tehát, hogy egyszerűen nemzetiségi óvoda és óvodai csoport szerepeljen a szövegben. 14. §. A mai nyelvi helyzetben könnyen bizonyítható egy adott településen, hogy már nincs tényleges nemzetiségi nyelvű környezete az iskolának. A §-ban felsorolt más előfeltételek, valamint a kéttannyelvü iskolai csoportok létesítése is számos olyan szakmai problémát vet fel, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztési irányt (kéznyelvű oktatás) vélt, vagy valós ellenérdekeltség esetében keresztezni lehessen. Ezért vagy keretjellegű, a fejlesztési célt meghatározó, szakmai szervezeti részleteket nélkülöző, vagy szakmai szervezeti szempontból kifogástalan, részletes kidolgozottságú megfogalmazást javaslok. Mivel a lehetséges megoldások sokféleségét nem lenne helyes sémákkal korlátozni, az előbbi megoldást tartjuk szerencsésebbnek. 15. §. A lehetőség adott. Az ezt szorgalmazó tagmondat elhagyását javasoljuk. 17. §. Nem világos. Ezeknek a tonnáknak a működtetése a magyar nemzetiségű gyermekek számára lenne szerencsés elsősorban, amennyiben persze a 16. §.-ban foglaltak megvalósulnak. 21-23. §. A fenntartói funkcióból eredő kötelezettségek markánsabb megfogalmazását tartjuk kívánatosnak a tanácsok esetében. Ha nem tanácsi szerv a fenntartó, akkor van értelme a támogatásra való felhívásnak. 26. §. Nem szerencsés az értelmiség aktivizálását szolgáló ankétokat (amelyek célját sem jelöli meg a szöveg) egybe vonni egy sajátos közművelődési fonna működésének kérdésével. Ez utóbbit, a fenntartói feladatok meghatározásával együtt ténylegesen lehet - kellene is - szabályozni. Az előző nem jogszabályba való. 27. §. A „német Nemzetiségi Székház" pontatlan megfogalmazás (úgy hiszem Lenau Egyesületről van szó). A §. tartalma több szempontból problematikus. Az egyesület önálló jogi személy önkormányzattal. A klub jogállása is vizsgálandó abból a szempontból, hogy feladataira nézve hozhat-e határozatot a tanács. Ha ez vállalt feladat, akkor egy érte lműsíteni kell mire, illetve kikre irányul a tanácsi szervező és támogató munka. 28. §. Túl általános a megfogalmazás. Hiányzik a segítség módjának, hogyanjának meghatározása. A cél megjelölése is szerencsésebb lenne, ha magába foglalná a nemzetiségek fejlődéséhez szükséges támogató társadalmi légkör kialakítását. A 29.-31. §. tartalmának újragondolását ajánljuk. Nagyjelentőségű lenne, ha a tanácsrendelet képes lenne rendszerbe foglalni a nemzetisé-