Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai
A jelzett nehézségek ellenére Baranyában a nemzetiségi nyelv használatára a lehetőség biztosított. Korlátozó, vagy a nyelv használatát nehezítő intézkedéseket nem észleltünk. Pécs, 1988. szeptember 8. Hang Ferenc s. k. osztályvezető BML BMT VB Szervezési és Jogi Osztálya I. 54/1988. 103. Művelődési Minisztérium 1884 Budapest Pf. 1 Ügyiratszám: 31.419/87 Baranya megyei Tanács Takács Gyula elvtárs, elnökhelyettes Pécs Kedves Takács Elvtárs! Köszönöm, hogy lehetőséget adott a készülő tanácsrendelet véleményezésére. A tervezet típusát és tartalmát tekintve úttörő jelentőségű, és példaadó abból a szempontból, hogy - ismereteink szerint - elsőként tesz kísérletet az Alkotmányban és más magasabb szintű jogszabályokban foglalt egyéni és kollektív nemzetiségi jogok lebontására, területi szintű konkretizálására. E természetéből következően nagy fontosságra tehet szert azért a gyakorlati nemzetiségpolitika irányításában fellelhető hézagok megszüntetésében, az erre irányuló törekvések fölerősödésében, a nemzetiségpolitikai gyakorlati megújításában. Ezeket az értékeit körültekintő előkészítés és gondos megformálás teheti nyilvánvalóvá. Szeretnék ehhez segítséget nyújtani. Engedje meg azonban, hogy a tervezet számos erényének méltatása helyett csupán az általam javítandónak ítélt részekkel foglalkozzam. A preambulumnak az Alkotmányt idéző szakaszát követő részét (1. old. 2. bek.) elvi szempontból problematikusnak találom abból következően, hogy a kisebbségi jogok érvényesítését a szöveg az állami és társadalmi szervek, szervezetek és a többségi nemzet tagjainak kötelezettségévé teszi, illetve a hangsúlyt egyoldalúan ezekre helyezi. Ez így a legtisztább formájú paternalizmus, és - kimondva, kimondatlanul - azt a magyar közgondolkodásban mélyen begyökerezett szemléletet is tükrözi, hogy az állam lényegében a többségi nemzet instrumentuma, amelyen keresztül a kisebbségeknek jogokat ad (az már csak e torz felfogás konzekvenciája, ha egyes fejekben felötlik a gondolat, hogy az adományozott jogok vissza is vehetők.) E szövegrész olyan átdolgozását tartom szükségesnek, amelyből egyértelműen kiviláglik: - a nemzetiségek Magyarország társadalmának integráns elemei, az őket megillető, az Alkotmányban és más törvényekben deklarált jogok forrása a néphatalom elve. - A szocialista állam az egyenjogúságot, a kollektív azonosság megőrzéséhez szükséges garanciákat jogrendszerében biztosítja, a társadalom politikai rendszerének intézményein keresztül megvalósuló intézkedéseivel pedig megteremti e jogok gyakorlásának kondícióit. Ide értendő az a támogató társadalmi légkör is, amely az aktív kisebbségvédelem egyik legfontosabb politikai feltétele.
