Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

és ez a jövőben is így lesz. A szederkényi általános iskolát bővíteni kell, ebben segítséget kért. Mester elvtárs röviden bemutatta a máriakéméndi általános iskolát, ahol csatlakozó órákban tanítják a horvát nyelvet a Kátolyból átjáró tanulók érdekében. A nyelvoktatás alapvető feltételei rendelkezésre állnak. Hosszú ideje gondot okoz a kátolyi művelődési ház igazgatói állásának a betöltése. Kátolyban horvát klub működik, de csak felnőttek részére. A nyelvtudás erősítése érdekében keresni kell más közművelődési formákat is. Barics elvtárs, Báling elvtárs, Wolfart elvtárs, Bősz elvtárs, Iglói elvtárs, Heinék elvtárs, Polányi elvtárs és Gráf elvtárs tettek fel kérdéseket. Straubné elvtársnő elmondta, hogy a helyi óvoda bővítése megtörtént, jelenleg 4 csoport működik és minden gyermek tanulja a nyelvet. Zieglerné elvtársnő véleménye szerint a nyelvoktatás iránti igény az elmúlt tíz évben felerősödött. Ezért 1984-ben az óvodai nyelvoktatásra új program, egy keretterv készült, amibe a helyi sajátosságok is jól beilleszthetők. A program egész napos nyelvi légkört teremt. Lóczi elvtárs jelenleg nem lát lehetőséget a csatlakozó órák órarendbe való beépítésére. A körzetből minden évben van továbbtanuló a Leőwey Gimnázium német tagozatára. A nyelvet oktató pedagógusok nyelvpótlékot kapnak. Az NSZK egy településével lenne lehetőség a kapcsolatfelvételre, de nem tudják biztosítani Szederkényben azokat a körülményeket, amelyekre az NSZK-ban lehetőség van. Hoffmann elvtárs elmondta, hogy a községek krónikái folyamatosan készülnek. Monyoród községre az elöregedés és a nemzetiségek elköltözése a jellemző. A horvátok a megye különböző településein, a németek elsősorban Szederkényben telepednek le. A körzetből naponta 600 fő ingázik munkahelyére, a helyi ipar fejlesztésérc nincs lehetőségük. Iliin elvtárs szólt arról, hogy a társadalmi és családi ünnepek szervezésekor használják a német szövetség által kiadott módszertani kiadványt. Az egyházi szertartások magyar nyelven folynak, néha egy-egy egyházi ének előadása folyik nemzetiségi nyelven. Bálin

g elvtárs jónak tarja a körzetben elért nyelvoktatási eredményeket, de hangsúlyozta, hogy a nyelvtanulásban a 3-6 éves kort kell még jobban kihasználni. Wolfart elvtárs munkára biztatta a helyieket, az eddigi tevékenységükről elismerően szólt. Elmondta, hogy a múlt eseményei néha ma is hatnak, ezért ellenhatást kell kiváltani. A körzetben van népességmegtartó erő, ezért is, de a beköltözések miatt is programokat kell biztosítani, hisz azok légkörteremtők. Ebben a vonatkozásban a nyelv szerepe nagy. Lukács elvtárs elmondta, hogy a nyelvtanulás megszerzése bonyolult kérdés és ennek csak egy összetevője az iskola. A nyelvoktatás elindításának, majd sikerének egyetlen módja van: a helyi vezetés szervezőképessége. A csatlakozó órák nyilván kényszerszülte megoldások, amelynek egyik oka, hogy a nyelvet nem tanuló gyerekeknek üres órákat napközben nem okozhatnak. A nyelvpótlék jár a pedagógusoknak, vagy külön, vagy már beépítve. Több hozzászólás nem lévén, Lantos elvtárs lezárta a vitát. 3. napirend- Bősz elvtárs szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a diákotthonba törekvésük szerint a megyéből, a régióból, sőt az egész országból igyekeznek tanulókat toborozni. Báling elvtárs tett fel kérdést. Hozzászóltak Heinék elvtárs, Wolfart elvtárs, Gráf elvtárs, Benkö elvtárs, Vargha elvtárs, Lukács elvtárs. A hozzászólók kifejtették, hogy kevesen választják az iskola elvégzése után a Leőwey Gimnázium német tagozatát.