Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács VB Oktatási Osztályának iratai
re, a munkára, vagy a természettudományos nevelésre. Nem minden nevelő használja ki ezeket a nevelési lehetőségeket. Ez sokszor azzal magyarázható, hogy a nevelő nem készül fel kellőképpen az órájára, vagy túl sokat vett az anyagból. így csupán olvasásra jutott idő, a nevelési cél kidomborítása elmaradt. Így pl. Olaszon olvasmánytárgyalásnál szó volt az úttörőkről. A nevelő csak mechanikusan olvasott, a tartalom elmondására is alig jutott idő, így a nevelési cél egészen elsikkadt. Népi demokráciánk róluk való gondoskodásáról, az úttörőknek a felnőttek építőmunkájában való részvételéről egyáltalában nem esett szó. Hasonló mulasztásokat tapasztaltam Kandán, Személyen, Kökényben. Ennek ellenére a legtöbb nevelő kihasználja a szaktárgyon belül adott eszmei-politikai nevelési lehetőségeket. Ennek szép példáját láttam Felsőszentmártonban, Mohácson és Pécsudvardon, ahol a nevelök egy történelmi olvasmány tárgyalásakor összekapcsolták a magyar nép történelmét a nemzetiségiek történelmével. Rámutattak a közös vonásokra, összefüggésekre. Konkretizálva a "Natija Gubec" c. olvasmányban szép összefüggésbe hozta Markovicsné felsőszentmártoni nevelő a Gubec féle parasztlázadást a Dózsa féle összeesküvéssel. A tantervi követelményeket figyelembe véve a tanulók írása a III. és IV. osztályban jó. Hibák fordulnak még elő a III. osztályban, azoknak a betűknek az írásánál, amelyek eltérnek a magyar betűktől. Pl. c, c, z, s, dz, d, betűknél. Ezt sok gyakorlattal másolással lehet rendbe hozni. A IV. osztályban már csak alig-alig akadnak ilyen hibák. A fogalmazás a leggyengébb pontja a délszláv nyelvoktatásnak. Az átnézett dolgozatok az V.-től a VIII. osztályokban igen szomorú képet mutatnak. Az önálló fogalmazványoknál, tartalom, vagy élmény leírásánál igen sok a hiba. Elsősorban nyelvtani és helyesírási hibák adódnak. Sok a táj szólásból eredő hibás szavak használata és a rossz mondatszerkesztés. Itt csak az segítene, ha a nevelők az oroszhoz hasonlóan dolgozat, illetve fogalmazás előkészítő órát tartanának, melyeken azokat a szavakat és kifejezéseket gyakoroltatnák, amelyek a következő fogalmazásban szerepelni fognak. (Szóban, részben írásban is.) Ez vonatkozik a házi feladatokra is, ahol szintén sok hiba található. Ennek részben az is az oka, hogy nem kellőképpen magyarázzák meg a nevelők az órán a házi feladatokat. Sokszor csengetés utánra hagyják a nevelők a házi feladatok kiadását. Nyelvtannál a tanuló a Tantervben előírt ismereteket tudják. Tapasztalatom szerint ez azonban csak mechanikus. A szabályokat fújják, de a gyakorlatban ezt alkalmazni nem tudják. Ez aztán azt vonja maga után, hogy - amit a fogalmazásoknál már elmondtam - sok a nyelvtani és a helyesírási hiba. Mi az eredménytelenség oka? Részben a módszerben van, ahogyan a nevelő tanítja a délszláv nyelvet. Pl. Szalántán, Alsószentmártonban, Drávasztárán, Pogányban. Nem induktív úton jutnak el a szabályhoz, sok példamondat alapján, hanem deduktív úton a szabály felírásával, vagy lediktálásával képeznek példamondatot, ebből is keveset vesznek. A másik oka az eredménytelenségnek az is, hogy kevés idő áll rendelkezésre, elsősorban az összevont I-IV., illetve az V-VIII. osztályú iskoláknál. Ezek pedig a délszláv iskolák zömét képezik. (15.) Ezeknél legtöbbször csak egy fél óra jut hetenkint a nyelvtanra. Itt úgy lehetne emelni az eredményt, ha a nevelők jobban kihasználnák a csendes foglalkozási órákat, és azokon több önálló helyesírási és nyelvtani gyakorlatokat adnának a tanulóknak. 4. Óravezetés, a tanóra módszertani felépítése . Látogatásaim során megállapítottam, hogy a nevelők rendelkeznek az előírt tanmenetekkel. Hiány van a vázlatírásnál, sokan, elsősorban az összevont osztályoknál - hivatkoznak arra, hogy hetiterv készítése felmenti őket a vázlatírás kötelezettsége alól. Az én álláspontom az, hogy a délszláv nyelvoktatók igenis készítsenek minden órára vázlatot. Hanyag
