Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Oktatási Osztályának iratai

új Kézikönyv kiadása, melyben nemzetiségi nyelven lennének az alkalmi versek, énekek, táncok feldolgozva. 2. A tankönyvek az idén időben megérkeztek az iskolákhoz. Egy-két helyen egyedül a nevelő hanyagságán múlott, hogy nem időben kapták kézhez a tankönyveket. A tannyelvű iskoláknak (Pécs) nincs még mindig tankönyvpótló jegyzete történelemből. A nevelőnek fordítani kell és azután vázlatszerüen diktálja le a tanulóknak az anyagot. Fáradságos és nem tökéletes munka ez. A munka-dolgozat és szótárfüzettel való ellátottság kielégítő. A házi feladatok anyaga mennyiségileg és minőségileg megfelel a követelményeknek. A házi füzetek ellenőrzésére nem fordítanak elég gondot a nevelők, sok esetben egész évben nem szedték be őket tüzetes ellenőrzésre. A legtöbb iskolában megíratták az előírt dolgozatokat. 3. Az iskolák tanulmányi színvonala Óvodáknál: A megye területén csak a kátolyi és a nagykozári óvodákban folyik délszláv nyelvoktatás hetente két órában. Az óvónők nyelvtudása megfelelő, vázlattal, ütemtervvel és csoportnaplóval rendelkeznek. A heti rendben fel van tüntetve a nemzetiségi foglalkozás is. A beszélgetési témákat a magyar beszélgetési ismeretekre építik fel. A vers, ének és dalosjátékokat nemzetiségre való tekintet nélkül mind megtanulják az óvódások, azaz a horvátot a magyarok és a németek is, és fordítva. A gyermekek ismerik a megfelelő számú dalokat és játékokat. A gyermekek horvát nyelvű szókincse és beszédkészsége kielégítő. Iskoláknál: Majdnem minden iskolában elvégezték a nevelők a tantárgyi követelményeknek megfelelően az előírt anyagot. Kivételt képez Kökény (a nevelő szülési szabadsága miatt 2 hónapig szünetelt a délszláv oktatás) és Drávakeresztúr, ahol egy hónapi késéssel indult be az oktatás. Beszélgetés folyik az I. és II. osztályokban. Az előírt mennyiségben elsajátították, értelmezik és helyes hangsúlyozással tudják az új szavakat. Ezekkel a szavakkal szerkesztett mondatokat értik is. A feltett kérdésekre tudnak válaszolni. Hiba az, hogy a tanulók gyakran csupán egy szóval felelnek a feltett kérdésre. Pl. Versend, Szalánta, Kanda. A legtöbb iskolánál egész mondatokkal felelnek a tanulók. Egy másik hiba, amely többször fordul elő, hogy a beszédben a tanulók nem a helyes tanított irodalmi szavakat, hanem ezek helyett inkább az otthonról hozott tájszólási szavakat használják. Az előírt számú verseket és dalokat szépen tudják. Több nevelő helyesen kihasználta a beszélgetés tanításában a munkára való nevelésre nyújtott lehetőségeket. A felnőttek foglalkozásáról volt szó. A tanulók a beszélgetés során megtanulták, hogy mindenkinek dolgozni kell, ma a munka nem szégyen. Az élenjáró munkásokat mindenki megbecsüli. Ilyeneket tapasztaltam Nagykozáron, Drávasztárán és Alsószentmártonban. A falu és a város közötti kapcsolat, a falu fejlődése a felszabadulás óta, a honvédek és rendőrök szerepe, hogy biztosítsák a békés termelő munkát, hazánk nyugalmát és békéjét. Ilyen témákat találtam több iskolánál. Vannak iskolák, ahol a tanulók beszédkészsége nincs azon készségfokon, hogy a nevelők ezeket a lehetőségeket kihasználhatták volna. Pl. Olasz, Pogány, Kökény. Olvasási gyakorlatok folynak III. o.-tól a VIII. o.-ig. A legnagyobb eredményt tapasztaltam az olvasási készség terén. Nincs olyan iskola, ahol ne érték volna el a tantervi követelményeket olvasásból. Legtöbb helyen szépen és kifejezően olvasnak. Az olvasott szöveget, ennek lényegét megértik. A tanult anyag keretében megszerzett ismeretekről, élményekről anyanyelvükön világosan, értelmesen tudnak beszámolni. A felsőtagozatiak ismerik a magyar, nemzetiségi, szovjet legismertebb költők és írók rövid életrajzát és az olvasókönyvben közölt müveiket. Majdnem minden olvasmány lehetőséget nyújt a szocialista hazaszeretet-