Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

Dr. Szabó József ogy. képviselő, NEB elnök, három kérdésre kér választ: - Milyen főbb tényezők játszanak közre a népszámlálás és a demográfiai felmérés adatai közötti különbségnél? - Számolni lehet-e egy egészséges asszimilációval és ebből milyen következtetések vonhatók le? - Mit értenek az előterjesztők az alatt, hogy a nemzetiségi kisiparosokat támogatni kell? Takács Gyula elnökhelyettes válaszol a kérdésekre. Nemzetközi tapasztalat - mely vonatkozik a szocialista országokra is -, hogy a népszámlálási adatok nem nyújtanak reális képet. Ennek egyik oka, hogy a népszámlálási kérdőív eléggé egysíkú, csupán az anyanyelv után érdeklődik - pedig ezen kívül számtalan tényezőt kell figyelembe venni -, másrészt szubjektív minősítésre támaszkodik. A másik ok történelmi és politikai vonatkozású és a múltbeli tapasztalatokban gyökerezik, amikor hátrányos megkülönböztetésben volt része azoknak, akik nemzetiségűnek vallották magukat. Ezek a történelmi tapasztalatok is közrejátszanak abban, hogy a népszámlálási adatokat nem lehet objektívnek tekinteni. Ezért vettünk figyelembe már eddig is becslés szerinti adatokat is. Ezt a problémát igyekezett megoldani ez a demográfiai felmérés, amely több tényező és a helyi viszonyokat jól ismerő munkaközösség minősítését figyelembe véve állapította meg a demográfiai helyzetet. Ez sem tökéletes, de mind a népszámlálási, mind a becslési adatoknál objektívebb. Asszimilációval számolni kell, ilyen folyamat van, de nem lenne „szerencsés'

1 ezt egészségesnek minősíteni. Az asszimiláció nem érdeke sem a magyar államnak, sem a nemzetiségieknek. Egyrészt, mert az itt élő nemzetiségiek a baráti és szomszédos országokkal a híd és összekötő kapocs szerepét töltik be, másrészt kultúrájuk gazdagítja a mi országunkat is. Az előterjesztés azokra a nemzetiségi kisiparosokra gondolt, akik bizonyos népművészeti, néprajzi értéket képviselnek, illetve állítanak elő. Ezek szerepe az idegenforgalom fellendülésével mindinkább növekszik. Hozzászólások Dr. Krauth János tanácstag véleménye szerint jelentős helyet kapott a nemzetiségi politika a megye életében. Adódott ez egyrészt abból, hogy két nagy létszámú nemzetiség is él a megyében, másrészt, hogy határmegye vagyunk. A felszabadulást követően a megye vezetői igyekeztek feloldani a közéletet nyugtalanító ellentéteket a nemzetiségek és a magyarok között. E téren sikereket értek el és követésre méltó példát is adtak. A nemzetiségi politika terén kezdeményező lépéseket tettek országos fórumon is, az ország közvéleménye figyelemmel kísérte az erőfeszítéseket. Pozitív eredmény továbbá, hogy a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítása érdekében a megyei tanács létrehozta a nemzetiségi bizottságot. A megyében az a helyes álláspont alakult ki, hogy a nemzetiségi kérdés elsősorban belügy, ha van is nemzetközi kihatása. Ezzel párosulva a nemzetiségi dolgozók határozottan vallják, hogy a nemzetiségi politika meghatározásában csak egy partnerük lehet, a magyarság, illetve annak arra illetékes képviselői. Ez az álláspont tette lehetővé, hogy ebben a kényes és sok keserűséget okozó kérdésben mindkét fél képviselői őszintén tárgyalják meg azokat a kérdéseket, amelyek a megye, illetve az egész ország érdekeit szolgálják. Mind a magyarság, mind a nemzetiség képviselői a megyében mindig kellő segítőkészséget és megértést tanúsítottak. Eddigi tapasztalatai alapján azt a következtetést vonja le, hogy a marxista-leninista nemzetiségi politika érvényesítése az arra illetékesek magatartá-