Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

bund mentő, szabotáló magatartása volt az oka. Kárpóüásukra az országos Tanács megtalálja a megfelelő formát. III. A hűségmozgalom ügye. Nehéz problémát okozott az úgynevezett hűség mozgalom tagjainak a kérdése is. E mozgalmat hazai nemzetiségeink a köztük a németek körében is néhány jószándékú magyar, bundellenes éllel indította meg. Nem kívánom vizsgálni, hogy a tagok miért léptek be a mozgalomba. Vájjon a balti és északolaszországi németek sorsát akarták-e elkerülni, vagy ténylegesen ragaszkodtak a magyar gondolathoz? Tény az, hogy volt néhány tagjuk. A nehézségeket az okozta, hogy a tagok névsorát csak az eljárás végefelé kaptuk meg. Sajnos ez a névsor is problematikus értékű volt. A vezetők ugyanis 1944 márciusa után óvatosságból megsemmisítették tagnévsorukat. A névsor rekonstruálását most a nemzeti bizottságokra bízták. A nemzeti bizottságok megbízhatatlanságáról már volt szó. Ők ezt az alkalmat is mentésre használták fel. Jellemző, hogy egyik községben öt bejelentett hűség mozgalmi tag közül, egy pincéből négynek a bundos igazolványa került elő. Ennek ellenére, hogy a támadási felületeket csökkentsem, a névsor rendelkezésemre bocsátása után mind a még el nem készített kobzási javaslatok elkészítésénél, mind a megyei tanács mintegy száz felmentő határozatának megfellebbezésénél c névsorokat érdemi kivizsgálás nélkül figyelembe vettem. IV. A telepesek nehézségei. A beköltözött telepeseknek számtalan nehézségekkel kell mcgkűzdcniök. A nehézségek egyik csoportja a helyi szervek ellenük irányuló számtalan apró tűszúrása, a másik pedig a telepesek ellen megindult országos hírterjesztés volt. Hogy az apró nehézségek közül csak néhányat említsek, a visszamaradtak nem mutatják meg nekik a határban pontosan a Bundos földeket. Egy 8-10 holdas Bundos gazdának is rendszerint szétszórva fekvő 15-20 parcellája van. A szomszéd megmutat a telepesnek egy parcellát s az le is kaszálja, mondjuk az árpát. Amikor másnap a telepes takarodni akar. megjelenik a mosolygó harmadik s közli vele, hogy a területet rosszul mutatták meg, mert az az ő árpája volt. Köszöni az ingyen munkát. A telepes hiába fordul bárkihez, a bíró és a jegyző vonogatják a vállukat, ők bizony nem tudják, hogy kinek hol a földje. Nagyon sok helyen a jóvátételi beszolgáltatás kötelezettségeket igyekeznek aránytalanul elosztva, túlnyomórészt a telepesek nyakába varrni. Robotra aránytalanul nagyobb számban rendelik ki a telepeseket. Sok helyen ma is a helyi németekből, vagy német érdekeltségű emberekből áll a községi rendőrség. Ezek a németek örömére kellő ítélőképesség nélkül, egyoldalú meghallgatás után, apró ügyekben is bekísérik és letartóztatják a telepeseket. A telepesek nyolc hónap óta kóboroltak a Dunántúlon. Élelmük alig volt. A vármegye kitűnő főispánja Cser Sándor elrendelte az ellátatlanoknak a Bundus élelemből 2 havi fejadaggal való ellátását. Bátaszéken. ahol a telepes magyarság sajnos kisebbségben van, s ahol az ellenállás legerősebb gócpontja van. e rendeletet egyszerűen nem hajtották végre. A telepesek ott hagymán élnek és robotolnak. Ez apró hibák, illetve sérelmek ellenőrzésére nincs meg a kellő apparátus, lúsz magát az egész telepítést is 5-6 lelkes fiatalember segítségével hat hét alatt bonyolítottuk le. A főispán és a bonyhádi főszolgabíró segítenek, ahogy csak lehet. Nem lenne csodálatos, ha ezek az események a telepesek munkakedvét egészen elvennék. Szerencsére szívós és küzdőképes népet telepítettünk le. Ez a nép ilyen körülmények között is megingathatatlan szilárd-