Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

Bevezető

Bevezető Baranya megye szovjet megszállásával 1944 november végétől új politikai berendezkedés, koalíciós irányítás vette kezdetét, néhány héttel korábban az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása előtt. A megye területe a trianoni országhatár visszaállítása miatt ismét változott. A „baranyai háromszög'" falvai, az egykori Baranyavári járás nagyobb része, ismét jugoszláv fennhatóság alá kerültek A megye politikai irányításának további jellegzetessége a frontvonalak által Debrecentől való elzártsága, ami hónapokon keresztül nagymértékű önigazgatást tett szükségessé. A kormányzati befolyás a hadi események nyugatra tolódását, a kormánynak és a nemzetgyűlésnek Budapestre történt költözését követően fokozatosan nyert teret. A megye politikai irányítása kétpólusúvá váll. Elvi, gyakran azonban szükségszerűen gyakorlati politikai, vagy esetleg közigazgatási feladatot látott cl a mindenkori főispán, illetve paritásos alapon Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottsága. Utóbbi elnöke több eseteben is a mindenkori főispán volt. A főispáni tisztségekel, a Pécs városit és a Baranya megyeit dr. Boros István (MKP) 1945, dr. Kertész Endre (FgKP) 1946-1947, dr. Gyetvai János (MKP-MDP) 1948-1949, és dr. Münnich Ferenc (MDP) töltötte be. Legtöbbször ugyanaz a személy mindkettőt. Kivétel volt dr. Münnich Ferenc Pécs város főispánja. A főispánok kapcsolata a kormányzati szervekhez, elsősorban a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz, a konszolidáció eredményeként egyre inkább a korábbiakban kialakult rendszerben működött, vagyis a főispánok rendszeresen jelentést tettek a megyébenkialakult helyzetről, illetve közvetítő szerepet töltöttekbe a kormányzat és a megyei önkormányzat között. A főispánok irataiban megjelentek a kormányzati szervek rendelkezései, tájékoztatói is. A nemzetiségi ügyek a főispánok tevékenységében némi időeltolódással tűntek fel. aminek egyik oka a megszállás tényéből adódott. A megyei közigazgatási hálózat ugyanis szétesett, a községi, illetve a járási szervek magukra maradtak, döntéseiket önállóan voltak kénytelenek meghozni. Az első önálló döntésű ügyet a német lakosságra vonatkozó, a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én hozott mozgósítási parancsának a végrehajtása jelentette, ami a főispánnál csak a Szovjetunióba elszállítottak felkutatásábanjelentkezett. A magyarországi németség ellen a továbbiakban a magyar kormányzati szervek léptek fel, fellépésük a kollektív felelősségrevonásban csúcsosodott ki. A magyar felelősségrevonás egyes eseményei: internálás, nemzethűség vizsgálat, földreform során végrehajtott vagyonelkobzás, telepítések elviselése, össze-, át- és kitelepítés Németországba, vagyonkorlátozás. A megyében élő horvátok és szerbek ügyei a németekénél jóval szűkebb körben és mennyiségben jelentkeztek, elsősorban politikai és oktatási jellegűek.