Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

Mi, Magyar Kommunista Párt, Független Kisgazda Párt és Magyar Szociáldemokrata Párt, mint Magyaregregy községben működő összes politikai pártok magyaregregyi szervezeteinek, valamint a községi Nemzeti Bizottságnak képviseletében aláírtuk ezt a kérelmet, hogy a községünk nemzetiségi helyzetét feltárjuk, különös tekintettel az áttelepítésnek igazságos s mindenben a feltámadt demokratikus Magyarországunk érdekében álló végrehajtására. Nem könyörögni jöttünk és senkit nem akarunk menteni, aki bűnös és vétkezett a nemzet ellen. De most, amikor az országunkban a demokratikus szellem igazságosan bíráló mérlege megmozdult, a nemzettel szemben érzett teljes felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy az áttelepítendők névjegyzékébe felvettek valamennyien és kivétel nélkül ártatlanok, mert sem érzésben, sem magatartásban, sem aktív, vagy megalkuvó passzív magatartásukkal soha nem szolgálták ki a német érdekeket. Ezeknek az embereknek túlnyomó része nem tud németül beszélni, de valamennyien jobban beszélnek magyarul, mint németül. A névjegyzékbe felvettek 60 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek és a német nemzetiség nálunk nem egy öntudatos nemzeti, vagy politikai hova tartozándóságukat fejezi ki, hanem német nevük szerinti származást, egy tévesen értelmezett névelemzés alapján. És amikor ide is elérkezett a szörnyű háború viharának hatása, egy Rumszauer János nevű magyaregregyi borbély minden eszközzel a német propaganda gyomnövényének magjait igyekezett a német nevűek között elszórni és ezeket az embereket a német érdekek szolgálatába akarta állítani. Ezek az emberek ellent álltak. 1. ) Nem léptek be a Volksbundba és azt itt nem is sikerült megalakítani. 2. ) Rumszauer János borbély üzletét teljes bojkott alá vették, mire az kénytelen volt innen elköltözni. És ez mind akkor volt, amikor a német hadisikerek a legnagyobbak voltak. Ezek az emberek ellenálltak akkor is, amikor az SS alakulatba akarták sorozni őket. A német politikai kiküldöttet agyonütéssel fenyegették, a honvédelmi miniszternek pedig azt válaszolták, hogy ők magyarok. Községünkből senki sem szolgált SS alakulatban. A község ezekben a nehéz időkben is összefogott. Az igazság megvédése érdekében ők velünk voltak mindég rosszban és jóban, bajban és boldogságban egyaránt. Velünk jártak iskolába, magyar szellemben nevelkedtek, tehát együtt akarunk haladni velük életünk hátralévő részében is. Becsatoljuk a községben élő önjogú személyek aláírásával ellátott lajstromot, amellyel az óhajtják kifejezésre juttatni, hogy a falu egyhangúan a kitelepítésük mellőzését és a mentesítésüket óhajtják. Mi tudjuk, hogy a demokraükus Magyarország megteremtésében velünk fognak harcolni, mert ők magyarok. Kérjük, védjék meg őket és a kitelepítés alól mentesítsék. Magyaregregy, 1946. évi július hó 3-án. Kársa Péter s.k. a Községi Nemzeti Bizottság elnöke. Weininger István s.k.a Független Kisgazda Párt elnöke. Roszmann József s.k.a Szociáldemokrata Párt titkára. Kárpáti János s.k. a Magyar Kommunista Párt titkára.