Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

A tanulók száma 10 és 5 ismétlőiskolába járó. Szerbül csak a 3-ik osztálytól kezdve tudnak elfogadhatóan olvasni, magyarul pedig az 5. és 6-ik osztálybeliek. Történelmet nem tanultak. Földrajzot igen. A tanítónő kérdésére, hogy „mi a mi hazánk?" - egy szerb tanuló jó magyarsággal így felelt: „Magyarország a mi kedves hazánk, melyben élünk, mely véd, óv és táplál bennünket." - a karlócai régi engedélyezett magyar olvasókönyv szavai nyomán. A számtan gyengén ment, a magyar beszéd- és értelemgyakorlatok hasonlóképpen. Mégis a két év előttihez képest a haladás szembetűnő, mert 2 évvel ezelőtt semmit sem tanultak az akkor kezdő, 14 éves tanítónőtől. Most már ke.zd nála némi saját egyéni tanítási módszer kialakulni. A tanítónő neve: Ludaj Nelli, Battonyán végzett a r. kath. zárdai polgári iskolában négy osztályt 1923-ban. Engedélye van a tanítóképzőintézetnek magánúton való elvégzésére, de még nem merte magát alávetni az első osztály tárgyaiból való vizsgálatnak. A tanítónő teljesen beszéli a magyar nyelvet. A nép nagyon szereti és megbecsüli. 3. Lippó. Okt. 2. A lakosság számát a statisztika 909-re teszi, kik közül németajkú 636, magyar 25. A gör. kel. szerbek száma 242. A vagyontalanok az utóbbi két évben kiköltözködtek, a vagyonosok itt maradtak s nem is optáltak. Jelenleg 45 ház- és telektulajdonos szerb család lakik a faluban. Mind jómódúak, kik között több gazdának 80-100 hold földje is van. Az itteni szerb ajkú nép is békés természetű és jóindulatú. Papjuk Magyarevics Milos espereslelkész oki. tanító. Eddig ő tanított az iskolában, de nagyon gyenge eredménnyel, mert már koros ember s mert lelkész hiányában három parochiát adminisztrál. A tanterem megfelelő. Kellőleg fel van szerelve. Szemléltetési és történelmi képekkel is el van látva. A tanulók száma 12 mindennapi és 14 ismétlőiskolába járó. A felmutatott eredmény nagyon gyenge. Olvasni csak a 3-ik osztálytól kezdve tudnak szerbül, de a magyar betűket csak az ötödik osztálytól ismerik. A hibás a lelkész, aki éveken át nem foglalkozott a tanulókkal. A tanítónő Dacsin Aszonka. Szeptember óta tanít ebben az iskolában. Azelőtt Lánycsókon működött. Tudatosan tanít saját egyéni módszere szerint. Sokat kell dolgoznia, hogy pótolja a hiányokat. Órarendje még nincs. A haladási naplót szerb nyelven vezeti, mert a magyar naplóíveket még nem kapta meg. A battonyai r. kath. apácazárdában 1923-ban végezte a polg. iskola négy osztályát. A tanítóképzőintézetnek magánúton való végzésére van engedélye, de vizsgálatot az első osztályról még nem tett. Magyarul jól beszél. Szorgalmas tanítónőnek látszik, ki egy-két évi gyakorlat után kellő sikert fog felmutatni. Dicséretre méltó, hogy első dolga volt a magyar nemzeti Hymnus megtanítása, melyet a tanulókkal elszavaltatott. 4. Mohács. Okt. 1 és 13. Lakosainak száma 15.864, közülük 9836 magyar, 2159 német, 3323 sokác, 499 szerb. A mohácsi nagyszámú sokác lakosság megbízhatóságáról, hazafiasságáról és becsületességéről az apátplébános, a polgármester, a főszolgabíró, a ferencrendiek gvardiánja és más urak nagyon elismerően nyilatkoztak. Az itteni sokácok - úgymond - „igen derék, békés emberek, magyarul mindnyájan beszélnek és éreznek is." A sokác hívőkre való tekintettel a belvárosi kath templomban minden vasárnap és ünnepnapon reggel 7 órakor sokác misét és hitszónoklatot tartanak. Evégből egy külön, sokácul is tudó kápláni állás is van szervezve, de az apátplébános is megtanult sokácul. A zárdatemplomban 7 és 10 óra-