Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

tóságoknak, adják tudtára a Szerbia javára optait lakosságnak, hogy a magyar állam nem fogja eltávozásukat követelni. A pécsváradi járás főszolgabírója egy Olasz községbe történt kiszállása alkalmával ezen rendelkezésem védelmében maga köré gyűjtötte mindazokat, akik az S.H.S állam javára optáltak és közölte velük, hogy a békeszerződés vonatkozó rendelkezése dacára nem kell elhagyniuk az ország területét, nyugodtan élhetnek itt tovább, feltéve hogy a magyar törvényeket tiszteletben tartják. Többek azon kérésére, hogy van-e mód a Szerbia javára gyakorolt opciót visszavonniuk s magyar állampolgárságukat visszaszerezniük, a főszolgabíró kijelentette, aki a magyar állampolgárságot visszanyerni óhajtja, forduljon a községi jegyzőhöz s vetesse ez irányú kérését jegyzőkönyvbe, amely illetékes helyre fel fog terjesztetni. Ez történt és semmi egyéb. Tény, hogy heten rögtön előterjesztették és jegyzőkönyvbe vétették az ez irányú kérelmet. Nem való tehát, hogy a főszolgabíró az optáltakat kiutasítással fenyegette s őket az optis visszavonására kényszerítette volna. Fogadja ... stb. Pécs, 923. Il./l. F. s.k. F[ischer Ferenci Mélt. Gróf Kuhen Héderváry János úr kezéhez Express B. Baranyavármegye alispánjától 14023.szám./alisp. 1922. Másolat. M. kir. Belügyminister Úr! M. kir. Külügyminister Úr! Budapest. Az útlevélkötelezettség szabályozása tárgyában kiadott és a Belügyi Közlöny 1922. évi 49. számában közzétett 8720.M.E. 1922. számú kormányrendeletre vonatkozólag vagyok bátor Nagyméltóságod szíves figyelmét a Vármegyémet különösképpen érintő alábbi két kérdésre fölhívni és ezen ügyek közelebbi szabályozását kérni. I. Vármegyém nagy része közel három éven át állott szerb megszállás alatt. A kiürítés alkalmával és azt követőleg az S.FI.S. hatóság, illetve a Pécsett visszahagyott katonai ellenőrző közegük (Ilié alezredes) a Vármegye felszabadult részeiben lakó szláv anyanyelvű lakosságot részben kényszerítette, részben pedig fenyegetésekkel és Ígérgetésekkel rávették arra, hogy az S.H.S állam javára optáljanak. Ezen actiót folytatta később a pécsi S.H.S. konzul is, aki aztán az optáltak jegyzékét Vármegyém főispánjának meg is küldötte. Ezek az opotáltak csaknem kivétel nélkül ide való kisbirtokosok, akiknek családja évszázadok óta lakik ugyanabban a községben, itt van minden rokonságuk, itt vannak földjeik, házuk, gazdaságuk. Mindezek optiójuk révén nyilvánvalólag megszűntek magyar állampolgárok lenni és ezután mint külföldi egyének tartózkodnak itt, amihez egyébként az S.H.S. konzul is ragaszkodik, aki velük állandóan összeköttetést keres és tart fenn, őket képviseli stb. Viszont azonban helyzetüknél és a dolog természeténél fogva őket egyéb külföldiekkel azonos módon kezelni mégsem lehetséges, ennélfogva reájuk nézve különleges intézkedések kiadása volna szükséges.